Miért nem akarja megérteni a rokonság, hogy a szülés után a kismamának nyugalomra van szüksége és nem a látogatókra?
4 hét van kb. a szülésig, de már azon megy a sírás-rívás, hogy miért nem akarok látogatókat a kórházba.
Rooming-inbe szeretnék kerülni, ami ugye azzal jár, hogy éjjel-nappal együtt vagyunk a babával, ott van a többi kismama, akik szoptatnak..stb. A szülésznő megmondta, hogy ide nem lehet látogatókat fogadni, és kérte, hogy ezt próbálja mindenki megértetni a rokonsággal. A szülészet nem átjáróház! Ez teljesen érthető és normális dolog, én totál igazat adok neki.
Ma közöltem ezt anyósommal (aki sose hallott erről a szolgáltatásról) és megkértem, hogy ne buszozzon 200 km-ert, mert csak 5 percre láthatja a babát, ha kitolom a szobából, semmi értelme, jöjjön majd szülés után 8-10 nappal, amikor otthon leszünk. Persze rögtön elkezdett sírni (szó szerint) és nem érti ezt a helyzetet. Egyébként ez onnan robbant ki, hogy közölte: "ha hajnal 2-kor születik, akkor is azonnal szóljatok, mert a reggeli első busszal indulok"
Mi van???? Már bocsánat, de én vagy egy kb. 10 órás vajúdáson leszek túl, vagy esetleg a császár miatt lesz minden bajom, majd pont az hiányzik, hogy anyósom már délelőtt ott toporogjon és azt vizslassa, hogy a baba jobb füle pont olyan, mint az Ő kicsi fiának...
Azzal senki nem foglalkozik, hogy én éppen egy fájdalmas szülésen vagyok túl, egy új életre készülök, aminek a lelki részével is meg kell küzdenem..stb. Mindenki csak arra tu gondolni, hogy jajjj, megszületett az unokám, hurrá....
Nekem ebből már elegem van! É most persze nekem van lelkiismeret furdalásom, amiért közöltem, hogy nem kívánok látogatót a kórházba, mert a gyermekágyas résznek nem az a lényege, hogy egymásnak adják a kilincset a látogatók!
Én egyébként meg is tiltanám itt a látogatást. nem igaz, hogy nem lehet 5 napig várni az unokára, pláne a mai világba, amikor már szülés után 2 perccel megy a fényképes mms.
Másnak is van hasonló problémája???
válasza:
válasza:Én meg pont az ellenkezőjét tapasztaltam képzeld. Unokatesóm megszült, mondtam keresztanyámnak, hogy akkor kb. 1 hónap múlva megyünk látogatni (úgy tudtam kb. akkor illik látogatni a rokonságnak és ismerősöknek). Két hét múlva már panaszkodtak nekem, hogy már mindenki meglátogatta őket. Én meg azt hittem, hogy értékelni fogja az udvariasságunkat, hogy tiszteletben tartjuk, hogy pihenni szeretnének...stb. Végülis így én lettem a bunkó.
Ki hogyan gondolkodik. Lehet, hogy mire túl leszel a szülésen, alig fogod várni, hogy büszkélkedhess a kisbabáddal. Szerintem ne idegeskedj ilyen lényegtelen dolgokon, a fontos, hogy minden rendben legyen majd.
válasza:Szia én egy hete szültem, reggel 6ra lett meg a baba, és este fogadtam a látogatókat. Egyáltalán nem volt megerőltető, hogy kitoltam 5 percre az üvegfalhoz, a szülést már régesrég elfelejtettem addigra (már utána 2 órával is). Arra is gondolj, hogy mindenki mennyire várja azt a kisbabát, nem csak ti. Természetes, ha az anyósod is látni szeretné minél hamarabb, ha neki megéri buszozni amiatt az öt perc miatt...
A saját anyukádnak is ugyanezt mondtad egyébként? Mert kicsit olyan ízű az írásod, mintha nem lennél jóban az anyósoddal, és ez az egész neki szólna. Bocs az őszinteségért, de nekem ez jött le.
És nem kell egymásnak adniuk a kilincset. Mondd meg, hogy jöjjenek szabott időpontban, akkor te is kb fel tudsz rá készülni. 5 percet megérdemelnek a rokonok is, főleg, hogy nem valami szegrőlvégről rokon, hanem a nagymama.
válasza:szia! értem a problémádat.
én is hetekkel a szülés előtt leszögeztem a csládban, hogy nem kérek látogatót. várják meg, míg hazamegyünk.
egy egész napot vajúdtam, éjjel 2-kor kerültem a szobámba. alig aludtam, mert dolgozott bennem az adrenalin. erre már fél 7-kor megjelent a sógornőm (akit egyébként imádok, de nem bír a fenekén maradni), majd nem sokkal később az én szüleim, az apósomékkal karöltve!!! bejöttek a szobába, mert akkor épp csak egyedül voltam. pedig milyen jó lett volna pihenni egy kicsit! rettentően kész voltam, az egész testemen elpattant erek, feldagadt mindenem, remegtem a fáradtságtól. hát pont a család hiányzott, amikor tükörbe se mertem nézni...
aztán kaptam szobatásat, a rokonokkal csak az erre kijelölt váróban találkoztam, és jöttek, kérésem ellenére! a hátam közepére kívántam mindenkit.
egy hetet töltöttem kórházban, napi egy-két óra alvással. nagyon jól jött volna az az első nap pihenő.
próbálj meg velük beszélni, többször is ha kell, muszáj, hogy megértsék!
könnyű szülést! egy 8 hónapos baba anyukája
Természetesen ez nem csak anyósnak szólt, már anyukámat is megkértem, hogy ne rohanjon (szintén vidékről) Őt is megkértem, hogy majd otthon látogasson, amikor már én is jól érzem magam4 lehet, hogy túldramatizálom ezt az egészet, de én eddig is úgy gondoltam, hogy a gyermekágyas rész nem azt a célt szolgálja, hogy oda menjen az utcáról boldog-boldogtalan egy pár órás újszülött közelébe és vigyék az utcáról a sok bacit. Miután a szülésznő is kiemelte, hogy a kismama nyugalma az első, akkor megnyugodtam, hogy nem én vagyok önző. Tegnap pedig egy könyvesboltban egy babakönyvet csaptam fel és pont annál a résznél, ahol erről írt a szerző és abban is az volt, hogy a rokonságot kérjük meg, hogy lehetőleg ne a kórházba, hanem majd otthon látogassanak meg minket.
Persze, nyilván látni akarja a nagymama az unokáját, de azért nem hiszem, hogy rohanni kellene rögtön, mert utána még évekig itt lesz az unoka. Én azon pöccentem be, hogy szóljunk, mert rögtön indul. Talán megkérdezem előtte, hogy "zavarna, ha már most mennék, vagy esetleg 2 nap múlva?" Mert attól sem zárkózom el teljesen, hogy leutazik 5perc miatt, utána haza, (végülis neki megy el az egész napja nem nekem, én nem hiszem, hogy egy 65 évesnek ez annyira kényelmes, na mindegy) de akkor sem azonnal, hanem várok pár napot!!!!! Az az újszülött 2 nap múlva i olyan lesz, mint a szülés után pár órával (sőt, szebb is)
válasza:Szia!
Nem egyszerű az biztos. Nekem is 4 hét van még a szülésig, de már most felbosszantott egy rokonom. Nagyon nehéz a terhességem sajnos, sokat kell feküdnöm, állandóan rosszul vagyok. Hetek óta nyúz, hogy szeretne meglátogatni a családjával, mert látni szeretné mekkora a pocim. Teszem hozzá, az egész családja egy katasztrófa, nagy hangúak, állandóan vibrál körölüttük a levegő. Na, nekem ez most pont nem hiányzik. És nem értik meg, hogy ez most nem arról szól, hogy ők mit szeretnének. Szerencsére nincs sok rokon a közelben, így szinte csak őket kell leszerelnem. A kórházba majd bejöhetnek, ott üvegen keresztül menmutatják nekik a babát, de utána tuti, hogy hetekig nem fogok vendégeket fogadni. Nem értem ezt miért nem lehet megérteni. Olyan erőszakosak tudnak lenni az emberek, csak azt nézik ők mit akarnak. Ne engedj nekik, mert most nem az udvariasság a fontos, hanem az, hogy Ti, hogy érzitek jól magatokat.
Ig, totál egyetértek veled kedves utolsó válaszoló!
Hát nem is engedek, mondjuk ennek ma meg is lett az eredménye (anyós sírása...)
válasza: válasza:Érdekes amit írsz és én igazat adok...
Én otthon jártam így... kikerültem a kórházból, mire otthon épp, hogy próbáltuk magunkat befészkelni, lazítani a kórházi környezet okozta "traumák után".
Ugye hát 2 óránként szoptattam, anyósék + dédmama is természetesen akkor érkezett, amikor teljes terítéken voltam, magyarul kivolt a cici, amit nem szívesen mutogattam volna! Meg sem kérdezték, hogy bejöhetnek-e a szobába, a bejárati ajtótól nyomultak befelé egyenesen. Ez nagyon kellemetlen volt, hulla fáradt voltam, a kisfiam akkor kezdett szopizni, ők meg hát...
Régi történet, de bennem maradt. A szüleim, akik jó hogy a szomszédban laknak sem nyomultak, megvárták a kellő pillanatot és bizony ritkán "látogattak", nem vettem rossz néven...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!