Miért lenne egyenlő egy missed ab. egy önkéntes abortusszal?

Maga a műtét valóban ugyanaz de lelkileg ne ugyanaz a 2 dolog.

Nekem is 2 missed ab.-om volt, nagyon nehéz volt túl lenni rajtuk, de sikerült.

Engem az borított ki mikor az ambulanciáról elmentem ultrahangra és elhalt a baba és visszaküldtek az ambulanciára és az asszisztens csaj vigyorogva kérdezi miközben nézi a papírt hogy megtartom -e???!!! Elkezdtem sírni....

Ne foglalkozz velük!

Jó egészséget!

Nagyon sajnálom, amin keresztül mész! Remélem jobb idők jönnek számotokra!

Azért mondják, mert aki így gondolkodik az úgy áll az abortuszhoz, mintha az kb. egy anyajegy eltávolítása lenne...

Technikailag sem azonos szerintem, hiszen az önkéntes esetben még életben van a magzat a műtét kezdetekor, missed esetben pedig nincs, ezért kell a műtét.

Lelkileg pedig a két véglet!

Anyósod is jól tud vigasztalni... :S De az ilyen emberekkel nem kell foglalkozni. Meggyőzni úgysem tudod, csak magadat idegesíted, annak meg semmi értelme. Kitartást és jobbakat kívánok nektek!

En max ugy tudtam ezt ertelmezni, hogy konkretan a fizikai fajdalom szempontjabol ugyanaz. Tehat tagitas, altatas, mutet, ebredes, utogorcsok, verzes.

De ez meg igy nem feltetlenul igaz szinten, mert egy missed ab-nal van doki, aki megvarja, hogy spontan beinduljanak a dolgok, magatol nyiljon a mehszaj, stb, szoval ilyenkor a a szervezet egy fokkal kevesebb kulso, radikalisabb beavatkozasnak van kiteve, mint egy teljesen egeszseges terhesseg megszakitasanal. De ez sem altalanos ervenyu.

Lelkileg nem ugyanaz.

Nekem meg egyik sem volt. Nem tervezem, hogy valaha abortuszra menjek, nem szeretnek. De, ha barmikor, barmilyen korulmenyek kozott megtortenne, akkor az nalam egy nagyon-nagyon durva, megterhelo dontes lenne, nem tudom, hogy valaha kihevernem-e. Ugyhogy en szemely szerint azt mondom igy kepzelges szintjen, hogy engem talan jobban megviselne dontest hozni egy abortuszrol es ezzel a tudattal elni, mint feldolgozni azt, hogy nehany hetes terhessegem megszakadt olyan dolgok miatt, amirol en nem tehetek.

Merthogy tenyleg vannak ugye olyanok, akik minden gondolkodas, lelkizes nelkul mennek abortuszra es szinte rendszeresen, de boven vannak olyanok is, akiknek ez egy nagyon kemeny dontes es egy eletre hordozzak magukban annak az egyetlen abortusznak a terhet.

Amugy a sogornom all ugy az abortuszhoz, hogy nem kell amiatt lelkizni, tok termeszetes dolog, szerinte nincs olyan no, akinek 1-2 ne lett volna mar. Neki is volt mar 3 (27 eves koraig, szoval lehet meg par) es nem erti, hogy mit kell rajta annyit gondolkodni. Hat, ez nagyon-nagyon durva hozzaallas szerintem. Nem is vitatkozom vele rola, mert csak felidegesit. Inkabb nem beszelunk. Egyaltalan.

Nekem sajnos volt művi megszakításom, 3 éve, soha, de soha nem bírnám ki megint... Lelkileg iszonyúan megviselt, nem keltem fel utána egy hónapig, nem ettem, alig ittam, csak sírtam. Tisztában voltam a súlyával, borzasztó volt.

A vetélés is az, rettenetes lehet, a két műtét "mechanikája" pedig valóban megegyezik. Ha az ember nem hazajár a kórházba abortuszt csináltatni, akkor pláne durva. Sok helyre leírtam már, de azóta befejeztem a sulit, és pszichológusként azt látom, hogy valóban tud az abortusz iszonyú pszichés teher lenni, pont azért, mert az adott személy dönt, az ő "lelkén szárad", úgymond, és a legtöbbeknek egy hatalmas bűntudattal kell megküzdeni.

Ennek ellenére kegyetlen az anyósod, és egy hős vagy, hogy te ezt a terhet kétszer is elbírtad. Jogos a dühöd is, vagy az elkeseredettséged, mikor a te helyzetedet egy olyanhoz hasonlítják, ahol maguknak hozzák meg a döntést a nők, te pedig vártad, akartad, és mégsem. Én részemről rettentően szurkolok Nektek a babához, és remélem mihamarabb boldog anyuka leszel!!! :) Legyen így, és sok sikert ehhez!

Maga a műtét ugyanúgy zajlik, gondolom ezért mondják. De az a lényegi különbség, hogy Te egy beteg, már nem élő magzatot vetetsz el, Ők meg egy nem kívánt babát.

Nekem is volt missed ab műtétem, hát senkinek nem kívánom. Azon kevesek közé tartozom, akiknél komplikáció lépett fel, kilyukadt a méhem. De nem adtam fel a reményt, és egy nehéz terhesség után egészséges kislányom született.

Fel a fejjel, lesz még Neked is egészséges babád. Én mindig arra gondoltam ,hogy a baba beteg lett volna, és ezért nem akart velünk maradni, de a sok rossz után csak jó jöhet.