Mire gondoltok amikor egy dohanyos es/vagy egy nagyon nagyon apolatlan kismamat lattok?

Nekem mindig az az első gondolatom, hogy milyen igazságtalan az élet,más rendes párok meg éveket várnak az örökbefogadásra :(

De sajnos nincs mit tenni, ilyen kismamák mindig lesznek, jobb félrenézni, hogy ne idegesítsd magad.

Mivel én már két babát veszítettem el(missed ab), így hát engem sokszorosan felháborít!!Mikor én bent voltam a kórházban, és épp arra vártam hogy megszüljem a halott 18 hetes magzatomat, akiért mindent megtettem, egészségesen éltem, óvtam, szerettem, és odajött hozzám egy nagyhasú, szülés előtt álló ismerős fogatlan, gyógyszerszedő nő, zsebében a cigivel, vigyorogva hogy hát én??Gondolhatod hogy elhajtottam.

Felháborít, és mélységesen elítélem az ilyeneket.Ja és igazságtalannak is tartom egy kicsit, hogy miért pont ők érdemlik ezt a csodát meg, aki meg tényleg mindent megtesz, egészségesen él, annak meg csak nagy kínlódás árán sikerül.

Jajj de hányszor bosszankodtam már ezen.De nem tudunk mit tenni, nincs jogunk szólni, meg hát hiába is szólnánk.

Tulajdonképpen számomra sem szép látvány egy ilyen kismamát látni, de ez az ő dolga. Biztosan tudja, h miért fontos neki annyira a cigi, és h miért hagyja el magát.

Ez az állapot áldott...és a legtöbben így állunk hozzá. És ez a lényeg. Elszörnyülködtet a látvány, de nem foglalkoztat. Az ő dolga. Tulajdonképpen csak megerősít abban a tudatomban, h én sohasem gyújtanék rá...

Az ilyen nőket nem tekintem kismamának, mert nem az! Egy kismama óvja, vigyázza a még meg nem született gyermekét, saját magát, mindkettőjük érdekében! Az ilyen csak egy nő, akit felcsináltak és már késő volt az abortuszhoz.

Valóban igazságtalan, hogy ahol szerető szülei, otthona lehetne a gyermeknek, oda nem akar repülni a gólya... Sajnos, hiába háborít fel a dolog, nem szólhat senki, mert az ő élete, teste, gyereke. És ez a legrosszabb a dologban.

Az ilyen kismamáktól én is teljesen kiakadok, sőt hajlamos vagyok felidegesíteni magam, én is dohányoztam a babás állapotom előtt, tudom mi az de amit megtudtam, hogy van lakója a pocakomnak gondolkodás nélkül letettem, nem lenne szívem mérgezni a kis drágámat és saját magam sem szeretném már.

Sajnos bármennyire is vigyázok magamra és a babára veszélyeztetett kismama vagyok már háromszor feküdtem benn a kórházban, én azon sírtam nehogy baja legyen a babának, közben pedig 10 nőből kilenc abortuszra várt vigyorogva, szörnyű!

30 hetes kismama:)

én inkább elfordítom a fejemet ha ilyent látok. Nagyon sajnálom azt a kisbabát, és mindig arra gondolok, hogy szegénykének miért pont ilyen anya jutott?

És ami még sokszor eszembe jut, hogy milyen lehet az a pasi, aki ilyen nőbe beleteszi?!