Szeptemberben akarunk összeházasodni, de teherbe estem. Mit csináljunk?

én biztos nem vetetném el a gyermekemet egy álomesküvő miatt!!!25évesen szültem a fiam s most 27évesen várjuk a öcsit. a világ legcsodálatosabb dolga Édesanyának lenni...

de. mindenkivel ellentétben akik eddig irtak, én akkor sem itéllek el, ha nem tartjátok meg. van aki tényleg nem érett még 25évesen erre a "szerepre" ismerek én is nem 1 nem 2 csajszit a környezetemben aki még nem tart itt...vagy ha az anyagiak nem felelnek meg egy babához(igenis fontos,bár mindenki le fog hurrogni h nem ez számit..valahol sajnos az elsők közt kell legyen az anyagi helyzet mérlegelésnél) vagy csak simán élni akartok még...szoval egy szo mint száz, ugyis te fogod eldönteni. a műtétnek mindig lehetnek kockázatai, rizikói a késöbbiekre nézve, de nem törvényszerű, sok olyan nő van aki abortusz-misd ab. után szültek gyerekeket.

mindenesetre nagyon gondoljátok meg hogy döntötök...mert ez a döntés egy életen át el fog kisérni...s lehet h nagyon bánni fogod...de kivánom h jol döntsetek! a párod véleménye is nagyon fontos, ne egyedül akard eldönteni.

üdv

Nézd, mi augusztusban akartunk esküvőt, szeptemberben kiderült, hogy babát várok. Lesz polgári szűk körben jövő héten (ezt amúgy is külön akartuk, a templomi részét szerettük volna csak megosztani a barátokkal, ismerősökkel is), de a templomit meg a bulis részt megtartjuk 2013 augusztusában.

És még annyit: volt abortuszom, emellett pszichológusként találkoztam abortuszon átesett nőkkel: ne tedd, én azt javaslom. Lelkileg borzasztó trauma általában, és pusztán azért, mert később valósulna meg az álmod a nagy esküvőről... Hááát... A te döntésed, a bűntudat akkor is évekig kínzott engem, mikor ez volt a legésszerűbb döntés. Gondold még ezt át. Arról nem is beszélve, hogy az elmaradt esküvőért olyan csodát kaphatsz cserébe, ami nem egy pár napra szól, hanem egy életre, és amire rengeteg nő vár évek óta. Szerintem vannak elfogadható érvek az abortusz mellett, az én szemszögemből ez nagyon nem tűnik annak. De a döntés a tiétek.

22 hetes kismama

Hát én ez miatt, hogy még nem vagyunk házasok, nem vetetném el:). Már van egy 5hónapos csöppségünk, de még nem vagyunk házasok.

És igen veszélyes az abortusz, főleg ha első baba. Ha a 2.,3.,.. -ról lenne szó az annyira nem lenne veszélyes, persze így is úgy is fent áll a 8-10% a szövődmény. Ezek lehetnek: méhfal nagyon vékony lesz-> nem tapad meg a baba, akkor, az hogy közben kilyukaszt a doki, mert "vakon" dolgozik, akkor egyből visznek tovább műteni. Elzáródhat az egyik, vagy akár mind2 petevezeték, stb... Nem elijeszteni akarlak a dologtól, de igen, talán egy kicsit. Nekem most lesz abortuszom és itt . mert ezt nem szeretném most elmagyarázni, hogy miért meg milyen szívtelen vagyok... Sajnos csak ez az egy lehetőségem van. Öhm igen, azért is veszélyes az első abortusz, mert sokkal nehezebb teherbe esni, kb. mintha meddő lennél. Ha nem első ott nagyobb az esély az újabb terhességre.

Én megtartanám a babát, főleg ha első, mert ELSŐ! Ő az első Aki a pici-pociba be tudott költözni:)

Sajnálom, hogy megfordul a fejedbe, hogy elvetesd a babádat. Ahány ember annyi féle. Én most 30 hetes kismama vagyok és jövőhét szombaton lesz az esküvőm. Nem tervezett baba volt, anyagilag sem álltunk úgy de nem fordult meg a buksimba, hogy elvetessem. Őszintén megvallva annyira boldog vagyok, hogy így kismamaként mondhatom ki a "boldogító igent", nagy pocakkal..számomra ez egy plusz valami ami nem mindenkinek adatik meg:) Elképzelem ahogyan a lányomnak mutatom pár év múlva az esküvői képeket, és mondom neki, hogy már ő is ott volt velünk ezen a csodálatos napon.

Lehet, hogy így kismamaként elfogult vagyok, bár tini korom óta mélyen elítélem az abortuszt..vagyis elítélném magamat ha ilyet tennék, nem bírná a lelkem. Persze az is teljesen más tészta, ha a baba beteg.

Vad idegen embereknek tetted fel ezt a komoly kérdést, igazából csak is Te tudhatod, hogy hogyan élnéd meg. Ismerek olyan párt akik elvetették a babát mert úgy érezték nem álltak még készen rá...a lány nem bírta feldolgozni, 1 év múlva különmentek. 25 éves felnőtt nő vagy...kérlek téged nagyon gondold meg ezt mert az egész életedre kihat, ne vedd félvállról. Egy aprócska élet felett kell döntenetek, aki attól a férfitől van akihez hozzá akarsz menni. Én csak 1 évvel vagyok idősebb nálad, mégis mennyire különbözőek az emberek...én hasonló helyzetbe kerültem 30 héttel ezelőtt, de mikor megtudtam én voltam a világon a legboldogabb nő, Te meg az abortuszon gondolkodsz.

Remélem jól döntesz, a Te életed (a ti életetek).

20 hós kisfiammal és 8 hós pocaklakóval mentem férjhez csak a szülők voltak ott utána ebéd.

Kislányként (meg nagylányként is) én is egy nagy lagziról álmodtam de máshogy alakult. Ha lett is volna rá felesleges egy milliónk se költöttük volna rá pláne nem ilyen gazdasági helyzetben.

Babát meg akkor vetetnèk el ha erőszakból foganna vagy a híd alatt élnék.

ez nem egy anya hozzáállása a dolgokhoz. Önzőségnek tartom, hogy megölsz egy gyermeket azért, hogy a TE álmod valóra váljon. A nagy esküvő. Ami egy nap.

Mi tervezgettük az esküvőt, amikor összejött a pici. Annyi történt, hogy előrehoztuk, es két héten belül házasok voltunk, 2 tanúval és egy fényképező baráttal polgárit tartottunk.

A pozitív teszt sokkal nagyobb élmény volt bármilyen esküvőnél. És azóta a terhesség minden napja az.

26 hkm.

Azt írod hogy 25 éves vagy. Hát ne haragudj, de 25 évesen már azért főleg ha esküvőt is terveztek, készen kellene lelkileg állni egy babára. 21. században élünk, itt már nem ciki pocakkal házasodni, több ismerősöm lagzizott 6-7 hónapos terhesen is.

Az abortuszról meg annyit, hogy az ember még megérti valamennyire ha anyagi okok miatt vagy nagyon fiatalon történik, na de azért, mert gyerekkori álom volt a nagy esküvő??? Felnőtt fejjel gondolkozz, és rájössz a megoldásra!