Imádtam a terhességeket? 2 kislányom van (27 hónapos és 10 hónapos) és már most arra vágyom hogy terhes legyek és szüljek?

Örülök, hogy ennyire örülsz! Eddig én is örülök, és szeretem a más állapotot! Sok sikert a kicsihez!

Váaszolhatsz az előtted lévő kérdésre! :)HA tudsz még emlékezni rá! :):):):)

Jelen! :-)

Nekem is van 3 kicsi gyerekem, de én is annyira nagyon szeretnék megint pocakos lenni. 3 gyereket terveztünk, másodjára ikrek lettek, így vannak hárman. Legnagyobbom lány, 3 éves múl, kicsik fiúk, ők 17 hósak lassan.

Hasonló beszélgetőtársakat már kerestem kérdésen keresztül, de eddig nem találtam.

Én is imádtam pocis lenni, és ha lehet, még egyszer leszek is. Már alig várom, hogy adottak legyenek a körülmények. Ráadásul ma tudtam meg, hogy a barátnőm is várja a kistesót (2. baba lesz). :-)

Szia!

Én augusztusban kérdést is írtam ki, mert egyszerűen bele voltam-vagyok betegedve, hogy véget ért a terhességem. Nagyon hiányzik minden, ami a babavárás alatt volt, a várakozás, a pozitív teszt, a dokihoz járás, a baba mocorgása, a hasam hullámzása, minden ... De olyan szinten, hogy sokszor elfacsarodik a szívem, amikor pl. kezembe kerül a terhesvitamin, vagy valamelyik kismamaruhám, sőt, még a hánytálam megpillantása is kiváltja belőlem a sírhatnékot. Komolyan mondom, mintha gyászolnék, pedig itt van a gyönyörű és várva-várt pici Fiam, akit imádok. Már 9 hónapos, de a terhesség 3.harmada már abban a szomorkás hangulatban telt, hogy nemsokára vége, és akkor mi lesz ... Mintha elveszítettem volna valamit, valakit ... Nehéz megmagyarázni, viszont örülök, hogy ezek szerint más is érez így. Már a szülés utáni pillanatokban is nem csak az örömtől, hanem a szomorúságtól is sírtam, hiányzott, hiányzik a nagy pocakom azóta is.

Én úgy érzem, csakis akkor lennék teljesen boldog, ha mostantól folyamatosan terhes lennék és szülnék, pedig tudom, hogy ez marhaság és kivitelezhetetlen. Irigykedve nézem a kismamákat, sóvárgok, hogy én is nagy pocakos legyek megint. Szeretnék megint büszkén várakozni a kórházban, az ultrahangokon, hogy életet adok. Még tervezünk ugyan babát, de már most azon agyalok, hogy mi lesz, ha annak a terhességnek is vége lesz ... Ne nézzetek bolondnak, amúgy persze boldog vagyok a Kisfiammal és a férjemmel, de ezek az érzések bennem vannak, és jó kiadni őket.

Olyan jó volt kismamának lenni ...