Első babámat várom márciusba, de majd akarunk 2. at is. Nem nagy kor különbséggel. Ki mikor vállalta be a 2. at? Vagy mikor lehet ideális első után?

Ha minden jól megy, kislányom 14 hónapos lesz februárban,mikor megérkezik a tesó. Szerettük volna hamar, mert nem vagyunk már túl fiatalok. Én előbb is örültem volna, de mikor terhes lettem, kicsit megijesztett, hogyan bírom majd a terhességet, és mi mindenből marad ki tesó miatt a nagyobbik.

Konkrétan olyan hányingerem volt, 12 hétig, hogy csak fetrengtem a kislányom mellett a játszószőnyegen és vártam, hogy teljenek a percek, hátha túléljük. Aztán hirtelen kiderült, hogy le kell állni a szoptatással, úgy a 23. hét táján, mert bekeményedett a hasam. Az nagyon rossz volt a lányomnak is, nekem is. Még hurcolászom, dajkálgatom 26 hetes pocakkal, de nem biztos, hogy ezek a kedves összebújások még sokáig mehetnek.

Ja és volt egy pici gond, be kellett feküdnöm a kórházba, elképzelheted, hogy mekkora gondot jelentett a férjemnek, hogy egy még szinte teljesen anyatejen élő, éppen szeparációs szorongással élő picivel megküzdjön.

Eddig ennyi tapasztalat van, később még lesz biztos több és más is. Mindamellett én bízom Istenben, ha adta ezt a picurt, segít majd mindent elhordozni. Nem egyszerű, de biztos megvannak/-lesznek az előnyei is.

Jó egészséget most az első babával!!!

Én is így voltam vele, mint te, hogy minél előbb jöjjön a kistesó, szintén márciusi a nagyobbik fiam. VÉgül másfél éves volt a nagy, mire terhes lettem, így nálunk is 2év 3hónap van a két kicsi között. (Igazából történtek a csaldában tragikus események, amikkel el voltunk foglalva, és nem volt lelkierőnk a bébiprojekthez. :( SZóval ember tervez, Isten ...... ) De mikor a kicsi megszületett, bennem még volt egy érzés, hogy szeretnék mégegy harmadik babát is. Szóval mikor ő 1éves lett, másnap reggel teszteltem pozitívat, ugyhogy közöttük meg 20hónap lesz, februárban születik a legkisebbik. Mindegyik kisfiu!! :))

De majd érzed magadon, mikor ideális a második kisbaba. Először legyél túl az elsőn, a szülésen, az anyává váláson, és ha majd fizkialiag és lelkileg úgy érzed, akkor vállaljátok a következő babát! Sok sikert az első és további babákhoz is! :)

Mi is igy gondoltuk es nem is valtozott a velemenyunk szules utan sem, pedig nem ment minden konnyen. A szoptatassal jol megszenvedtem, mert nem indult be a tej, de eroltettem jo sokaig, hatha...

Vegul feladtam. Igy a mensim hamar visszatert. 2 mensit vartunk, majd zold utat adtunk a kicsinek, elso honapban sikerult is, 14 honap lett a korkulonbseg. Azota mar 2 eves lesz a pici, 3 eves lesz a nagy, eddig minen OK.

Nekem nagyon nehéz volt az első terhességem, 6.-tól a 11. hétig vészes hányással feküdtem kórházban utána azért engedtek haza mert már nem napi átlag 10x "csak" 3x-5x hánytam.Ez viszont eltartott a 20. hétig és még utána is néha-néha meglepett az ebédem. Fogytam 7kg a 10. hétre. Aztán vesegondok miatt feküdtem kórházban majd a 32. héten 2x is beindult a szülés és csak épphogy le tudták állítani. Végül sok kínlódás után sürgősségi császárral lett meg a kisfiam... Most 3,5 hónapos és már nagyon gondolkodunk a kistesón. :)

Csak ugye császár után ajánlatos várni legalább 8-10 hónapot a következő terhességgel meg nem szeretném, hogy nagyon pici korban kelljen esetleg hetekig nélkülöznie engem a kisfiamnak.