Ha eddig nem voltam rosszul akkor már lehet hogy megúszom?

Az elején semmi bajom nem volt, utána se sok, de azért pár terhestünete rám talált idővel: orrvérzés, enyhe aranyér, égett a gyomrom, fájt a lágyékom és a derekam.

Egyik sem volt vészes, de azért nem maradtam terhestünetek nélkül teljesen.

De ha ilyen jól vagy, reméljük ez így is marad. Nem feltétlen van mindenki rosszul. Igazából én sem voltam, a legrosszabb dolgok elkerültek.

Lehet kesobb is, de szerintem megusztad:) Nekem sem volt semmi rosszulletem.

Nem kotekedeskepp, de nem engedtem meg, hogy a pocakomon fekudjon a ferjem, en nagyon vigyaztam:)

"nem úgy fogom fel hogy ez teher , lehet ez is közrejátszik ?!?"

Nagyon régóta gondolkodom rajta, hogy beszélek erről valakivel, de én is úgy gondolom, hogy a terhességi tünetek nagy részét a nők maguknak produkálják.

Amire alapozom, az a "teherbeesés" témakör, ahol azt látom, hogy képesek az elmaradt menstruáció előtt pár nappal tüneteket produkálni, mert akarják.

Annyira terhesek akarnak lenni, hogy megcsinálják maguknak az érzést.

A másik, ami miatt ezt gondolom, hogy amikor az első gyerekkel voltam terhes (még nem igazából akartam gyereket, csak "megengedtük", hogy jöjjön, és jött), szóval nem nagyon akartam kismama lenni, nem is volt semmi, de semmi problémám!

A második gyereknél, akit már akartunk, de ott volt még a kicsi is (1,5 éves), senki sem figyelt rám igazán, mindenki a gyereket ajnározta, én úgy éreztem, fel kell hívnom magamra a figyelmet, hogy micsoda helyzetben vagyok, terhesen egy kisgyerekkel, na, jöttek is a rosszullétek!

Mikor már annyira sikerült megbetegíteni magam, hogy alig tudtam felkelni a wc mellől, úgy döntöttem, elég volt, ez volt az utolsó nap, amit ilyen rosszul töltöttem.

Átgondoltam, hogy miért lehet ez, megtaláltam az okát, hogy végül is ezzel hívom fel magamra a figyelmet. Ahogy rájöttem, hogy én okozom magamnak, abbahagytam, el is múltak a rosszullétek.

Most a harmadik bébit várom, és a terhességem elején nagyon komoly -egyéb- testi problémákkal küzdöttem, még egy szövettani eredményre is várnom kellett aggódva, teljesen lekötötte a gondolataimat.

Sajnos az első három hónapban még örülni sem tudtam a babának, mert féltem, hogy nem tarthatom meg, sőt.. hogy túlélem-e ezt az egészet, mi lesz a másik kettővel, stb. Szóval annyira másról szólt ez az időszak, mint hányás, és szédülés, és mellfeszülés, hogy nem is volt semmi.

Nos.. nem azt mondom, hogy MINDEN kismama, aki rosszul van, az gyenge, és a figyelemért csinálja, hanem azt gondolom, hogy sok esetben van így. A terhességi tüneteket maguknak produkálják, figyelemért, bizonyosságért, hogy valóban terhesek..

Igy van, a tuneteket nem talaljak ki a kismamak. Micsoda huleseget irt az a valaszolo, aki ezt kitalalta, megcafolva ezzel az orvostudomanyt. Gratulalok, nagyok okos vagy:)

Vannak tunetek, van hanyas napokon keresztul, stb. Ez nem kitalacio. Persze, van olyan is, mikor valaki bebeszeli maganak es azt erzi, persze, letezik ilyen, de ez a nem az esetek donto tobbsegere vonatkozik.

Egyebkent, en sem voltam rosszul, aminek nagyon orulok. Eleinte volt egy pici emelygesrm szagoktol meg almossag, faradtsag, de kibirhato, nem kellemetlen. Meg ugye az utolso hetek, de az sem nagy ugy, vegig vezettem, ide-oda jarkaltam:)