Kiderült hogy jön a kistestvér, mindenki párja örült?

Nálunk a harmadiknál nem örült igazán apa. Igaz, Ő véletlen baba. Hetekig rágta magát, hogyan fogunk boldogulni 3 gyerekkel. Aztán a két fiú után megszületett a kislányunk, és ő lett a szeme fénye.

A mi gyerekeink is rácuppantak apára, amint hazaért, hiszen egész nap nem látták. Olyan 2 éves korukról vitte magával őket, ha a ház körül ténykedett. Még autót is együtt szereltek, apa a kocsi alatt, a gyerkőcök az autóban. Szerintem ez a fajta szeretetroham minden normális családban így van.

Ne aggódj, majd nálatok is összeszedi magát a férjed, csak a pasik racionálisabbak, előbb gondolkodnak ésszel, a szívük csak utána jöhet.

Először igen,aztán nem,aztán igen.

Na, megmagyarázom.

Elterveztük,hogy jöhet a tesó ha akar, és gondoltuk az lenne a legjobb, ha kb nyár végén foganna meg, de már áprilistól nem védekeztünk.Terveztük hogy nyaralunk kettesben is egy pár napot, meg jól kihasználjuk,hoyg a lányunk végre nagyobb és tudunk sokat kirándulni, barátokkal is végre többet összefutni, nyáresti grillezések borozgatások,nyár végén egy nagy családi nyaralás.

Ehez képets a tesó még abban a hónapban megfogant,és rombadőltek a tervek. Először amikor megtudtuk hoyg máris sikerült teherbe esnem nagyon örült, aztán végig gondolta,hogy így ilyen szempontból lőttek a nyárnak, főképp hoyg én elég rosszil viseltem ezt a terhességet az első percektől. De ahogy lecsengett a nyár, és ez a "mehetnék", és ahoyg feldolgoztuk hogy nem jöttek úgy össze a dolgok máris megint minden oké és nagyn nagyoon várja már...

2 év múlva és sem örültem volna, nem is akartam, sőt azon voltam, hogy nem lesz második

sok évnek ekkel eltelnie mire lett második, a párom már hamarabb szerette volna,

ez van

sziasztok!

Én inkább arra reagálnék, h miért baj, ha egyből rácuppan a gyerkőc az apjára? nem tudom mennyit dolgozik a férjed, az enyém reggel 7 kor indul el, és este 6 re ér haza! Mi úgy neveltük a kezdettől fogva, hogy egyből apáé a gyerkőc ahogy hazaér! Ez így mindenkinek jó: a gyereknek azért, h legalább pár órát az apjával lehet, az apjának ugyanezért, nekem pedig, h végre kicsit mással is foglalkozhatok! Ő játszik vele egy kicsit, majd együtt vacsizunk, ő fürdeti, és ő altatja el! Szerintem a korai lefektetés a titka a dolognak, nálunk már 8, legkésőbb negyed 9 kor alszik a gyerek! Utána olyan 10-ig, 11-ig van idő mindenre, akkor tudunk kicsit egymással foglalkozni, beszélgetni, tévét nézni stb. A másik meg lehet, h a férjed nem elég érett a dologra, persze nagyon nagyon szereti a gyereket az biztos, de egy idő után (a szavaidból arra következtetek), hogy terhesnek érzi a vele való foglalkozást! Erről a második előtt nem beszélgettetek? Biztos nagyon szeretni fogja a másodikat is, csak nagyon nagy türelem és sok idő kell majd hozzá, h megváltozzon a hozzáállása! Remélem Neked azért van segítséged, úgy biztos könnyebb lesz! De sok erőt és kitartást kívánok!

Sziasztok!

Az én kisfiam még csak a pocakomban van és máris apás szerintem. Tegnap is például ment élyszakára dolgozni és mikor indult ugy mozgolódott mint egésznap egyszer sem. Amikor meg jön haza, ugyanez van. Akkor már most el kellene kezdeni megtanitani, hogy ne legyen apás?

A férjem minden gyereket imád. Egyszerüen ugy lesülyed a szintjükre, hogy az utcán is meszsiröl integetnek neki. Tuti, hogy apás lesz a mienk is!

Szia,

én arra reagálnék, hogy apa magát sajnálja, hogy hogy fogja írni. Nem lehet, hogy arra gondolt, hogy fogja "eltartani" a családját?

Nálunk ez volt. Mi nem terveztük a második babát, becsúszott, én megijedtem, a férjem örült, de ilyen anyagi jellegű kétségei vannak. (pedig nem halunk éhen, viszonylag jól keres.)

A rácuppanás meg nálunk is úgy van (20 hónap lesz a korkülönbség, szóval még a fiunk is kicsi) hogy a férjem viszi magával, ha dolga van a ház körül, így a káposzta is megmarad, a kecske is jóllakik.