Missed ab-osok, ez normális így? Ti hogyan viseltétek?
Nagyon szerettem volna már babát, évek óta vártam rá. Amikor összejött, párom is és én is nagyon örültünk neki.
Tegnap voltunk 13 hetesen uh-n ahol közölték, hogy elhalt a magzat kb 8-9 hetes korában.
Azt mondta az orvos, hogy 1 hét múlva menjek vissza kontrollra, és ha akkor sem találnak szívhangot, akkor kikaparnak.
Tegnap este volt egy körömnyi vérzésem, azóta barnázok, de nagyon keveset. Ez jól van így???
Azóta folyamatosan sírok, nem tudok mit kezdeni magammal. Még a párom öleléséhez sincs kedvem, nem vagyok éhes sem. Tegnap már be kellett vennem a pánikbetegségre szedett Frontinomból 3-at, hogy el tudjak aludni. Ti hogy viseltétek? Mit csináltatok, hogy ne fájjon annyira? Úgy érzem, beleőrülök...
Ne add fel!! Persze, hogy most nagyon fáj, de hidd el lesz még babád!
Az én történetem röviden. Első terhesség, 10 hetesen közölték, hogy üres petezsák, műtét.
Második terhesség egy év múlva, 6 hetesen spontán vetélés, műtét.
Harmadik terhesség szintén kb egy év múlva, van egy másfél éves gyönyörű kislányom.
Negyedik terhesség,( 3 hete lett vége), 12 hetes uh. kiderült, hogy 7 mm a tarkóredő, kizárt hogy egészségesen megszülessen, így el kellett vetetni. Ez még igazán friss dolog és nagyon fáj, de már most azon gondolkodom, hogy mikor kezdhetjük újra!!Pedig már 37 éves vagyok! Soha ne add fel, igazán tudom mit élsz át, de hidd el nincs vége a világnak! Lesz egy (sőt több)babád, de nem ő volt az akit nektek rendelt a sors! Mindig csak előre nézz, tűzz ki célokat és ne a múlton rágódj. Ennek oka volt, azért történt így! Kitartás és nagyon sok sikert a következőhöz!!!!!!
Borzasztóan nehéz úgy felébredni, hogy megszokás miatt megint csak simogatom a hasamat és jó reggelt kívánok neki, és most már nem lehet... olyan, mint egy rossz rémálom, órákig sírok és van, hogy napközben is csak úgy elkap a sírás...
Mostanra elkezdtem nagyon görcsölni, ez már egy menzeszgörcs-szerű, de ha erősödik, tudom, hogy mentőt kell hívnom. És már nem is bánom, túl akarok lenni rajta, el akarom felejteni, hogy ő volt...
Ő volt a 6-ik terhességem, az első egy ikerpár lett volna, őket viszont fiatalságomra való tekintettel kellett elvetetnem. Mai napig kísért a lelkiismeretem miatta. A többiek 6 hetesen kivétel nélkül elmentek, egyedül ez az utolsó maradt meg nekem 13 hétig.
Jól eső érzés olvasni, hogy bíztattok, és sikerül is erőt merítenem belőle. És megpróbálok annak örülni, hogy ennyi megadatott nekem vele, hogy kaptam az égtől 13 hétnyi boldog kismamaságot...
Először is nagyon sajnálom!
Én már kétszer éltem át sajnos.
Első terhességem a 10 héten ért végen, akkor már 2 hete halott volt a magzat, majd missed ab.
Akkor én sem tudom,hogy jöttem haza a dokitól,semmire nem emlékszem,csak sírtam és sírtam.... :(
Majd 1 év múlva újra terhes lettem, nagyon pozitívan álltam a dolgokhoz, újra hideg zuhany, 8 hetesen csak üres petezsák, megint padló...
Eltelt megint egy kemény év és azóta sem sikerül teherbe esnem. Az ég világon minden vizsgálaton túl vagyunk és semmi bajunk nincs.
Nekem kellett mindig vagy 3 hónap mire túl tettem magam rajtuk.
Ma már nem érdekel az egész,nem jobb semmivel ha ezen agyalok.Lekötöm magam mindenfélével és próbálok boldogan élni mindezek tudatában....
Kívánom hogy hamar talpra állj!!!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!