Aki más nemű babát "várt" mint ami végül lett, mikorra békélt meg a születendő babus nemével?
Engem fiúnak vártak anyuék. Akkor még nem tudták megmondani a nemet szóval csak születéskor derül ki. Már megvolt a nővérem szal logikus volt h én csak fiú lehetek. Egyedül csak az egyik papám akarta h én is lány legyek :)
Anya azt mondta, közölték, h lány, de akkor marhára nem számított csak h kijöttem, és élek, és 20 ujjam van, és bőgök :D
Mindkét terhességem 16-20. hete között békéltem meg vele. Mindkétszer fiút vártam és mindkétszer lányom lett. :)
Lelkiismeretfurdalásom volt a csalódottságom miatt, de már nincs ejelentősége. A nagy 3 éves múlt, a kicsi 7 hónapos lesz.
Köszönöm!
BOrzalmasan érzem magam amiatt amit most érzek. Szégyellem magam, lelkiismeret furdalásom van, közben simogatom a hasam, és ismételgetem magaban, hogy ne haragudjon ezért a kicsim. 19. hetes vagyok, ma tudtam meg, hogy fiam lesz. Kislányt vártam, már van egy kislányom. Ami borzasztó, hogy örülnöm kellene, hogy a vizsgálatokon rendben volt minden, boldog kismámnak kellene lennem, de annyira magam alatt vagyok, hogy képtelen vagyok örülni, csak sírok, és elképzelhetetlennek tartom ezt az egészet. Sem a férjemnek, sem szüleimnek nem merem mutatni, mindneki kicsattan a boldogságtól, rajtam kívül. Remélem elmúlik hamar, mert ez szörnyűséges.
Szia.
Nekünk a 18.héten uh-án lányt mondtak. Van egy 2,5éves kislányunk és egy 12éves nagy fiunk,szóval örültünk,hogy kis csaj lesz :) bele éltük magunkat,a párom nagyon lányt szeretett volna,ahogy én is. 27.héten 4D-én kiderült FIÚ !!!
Egymásra néztünk és nem is tudtuk mit mondjunk,hazáig meg sem szólaltunk :):) most már csak nevetünk rajta :) 39.hétben vagyok,és nincs konkrét fiú nevünk ez a nem semmi :) lány név van :)
El fog múlni,ez az érzés,tapasztalatból mondom :)
minden jót
A lelkiismeretem máris jobb lett, legálább attól, hogy más is érzett hasonlót, bár nem vigasztal, de mégis könnyebb egy kicsit.
Ez magától oldódik majd meg, vagy tennem kell ellene valamit? A könyvet elolvasom, de szerintetek mit tehetnék "magamban" az elfogadásért? EGyelőre csak a negatív dolgok jutnak az eszembe, hiába akarok jóra gondnolni. Borzalmas vagyok!
Én lányos családból származok, páromék vegyes család. Valahogy mindig is lányt szerettem volna. Mikor kiderült, hogy pocakos vagyok egyből a lány rucikat néztem, simogattam. Párom mindig mondta, hogy fiú, Én meg, hogy lány. Mondtam a kicsinek, ha fiú vagy mutasd meg magad hamar, hogy mire megszületsz "hozzászokjak" a gondolathoz, hogy fütyis vagy és nem nunis!!!!12. héten elmentem 4D-re, ahol egyből széttett lábakkal megmutatta, hogy FÜTYIJE van. Mondanom sem kell, hogy egy világ omlott össze bennem, pedig már régóta szerettem volna babát, de most ez a hír ledöbbentett. Komolyan majdnem sírva fakadtam ott az ágyon. Apának meglepetés volt a 4D-s UH kép amin látszik a kis bizonyíték. Kellett pár nap, talán még 1 hónap is mire megbékéltem azzal, hogy első gyermekem fiú lesz. Szerencsémre végig minden rendben volt, soha nem volt hányingerem, soha nem voltam kívánós, minden leletem szuper volt. (Talán ez volt a "lekenyerezés")Aztán megszületett a Drágám, szintén szuper szülésélményt kaptam, már ott a szülőágyon mondtam, hogy jöhet a második. Szülés után a 2.órában törökülésben fogyasztottam el az ebédemet, mert már iszonyatosan éhes voltam.(Ilyen szülést mindenkinek) Azóta eltel 15 hónap és 100 lányért nem adnám oda az Én gyönyörű, okos, értelmes,hihetetlenül Anyás, kék szemű gézengúzomat!!! Azért reménykedek, hogy a következő lányka lesz!!!!!!!
KITARTÁS!!!!NEM VAGY EGYEDÜL AZ ILYEN GONDOLATOKKAL, ÉRZÉSEKKEL!!!!!!!:D
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!