Nem lehet ebből baj, nem mehet el a baba?

"Sokkal többet felfog, mintsem gondolnád. Számtalan kutatás igazolja"

Ezeket a kutatásokat sajnos nem olvasta sem a nagyobb gyerekem, sem a barátnőmé, sem az ismerősi kör több gyereke.

Nem azt mondtam, hogy egyáltalán semmit nem értenek ebben a korban, de egy ekkora gyerek azt sem érti meg hogy ne szaladjon ki az úttestre, mert elüti az autó, vagy ne dugja bele a villát a konnektorba. Lehet hogy valamit értenek, hogy anyában baba van, meg vigyázni kell rá, de ezt nem jelenti azt, hogy a hazahozott újszölöttre ne nézne döbbenten hogy honnan került elő, és hogy ne követelné a pocakos anyukájától hogy vegye fel: még akkor is, ha előtte két perccel angyali mosollyal puszilgatta a hasát és mutogatott rá, hogy baba, baba.

"de egy kismamának vigyázni kell magára, ez egy másállapot."

Senki nem mondta, hogy mássza meg a Himaláját 30 kilós hátizsákkal, vagy szántson be több hektárt.

"Az emelgetés éppen, hogy nem tesz jót. Nőgyógyásztól érdeklődj, ha nekem nem hiszel."

Kösz, de a másodiknál már érdeklődtem nemcsak a nődokimnál hanem a kórház neonatológus gyerekorvosánál is, mert a terhesség alatti szoptatás miatt is voltak kérdéseim.

IGen, tudod a kisgyereknek el kell magyarázni dolgokat. És meg kell neki tanítani. Azt is, hogy aki anya pocijában volt, most kibújt onnan és itthon van már. A maga kis szintjén ennyi elég. Többször kérdez, többször mondom el. Bocsánat, de munkám során kisgyermekekkel foglalkozom. És nagyon fontos, hogy a szeretet mellett határokat is alakítsunk ki bennük. Azt, hogy babás anya pociját nem rúgdossuk és anya most másképpen öleli, nem úgy, hogy felemeli. Magyarázni, beszélgetni vele és szeretgetni.

Tényleg nem szeretném ezt többet ragozni. Ha nem ment át a lényeg, akkor nagyon sajnálom.

15:48:

Nincs még gyerekem, jelenleg 7 hetes terhes vagyok. Viszont egy betegség miatt nem emelhetek 5 kilónál nehezebbet, akkor szerinted nem kéne babát vállalnom? Mégegyszer kérdem, miért nem tudja az apuka beemelni a kádba/etetőszékbe a gyereket?

"Mégegyszer kérdem, miért nem tudja az apuka beemelni a kádba/etetőszékbe a gyereket?"

Reggel általában apuka elmegy dolgozni, és utána késő délután ér haza. És az a jobbik eset, ha este minden fürdetésre hazaér, és nem kell túlóráznia vagy üzleti úra mennie. Addig a másik gyereket el kell látni, be kell pelenkázni (ezt persze lehet a földön), de menni kell vele sétálni, játszótérre, nem ülhet egész nap a lakásban, továbbá ennie is kell.

Attól hogy egy terhes anyuka igyekszik elkerülni, hogy gyakran emelgesse a gyerekét, 100%-ig teljesen nem tudja megoldani.

Jó hát nem gondolkodunk egyformán... Mindig értetlenül nézek amikor látom, hogy akár 3-4-5 éves gyerekeket is rakosgatnak, babakocsiban tologatják, mindig az az első gondolatom, hogy szegény gyerek talán mozgássérült...

Csak akkor nem kell csodálkozni, ha esetleg gond lesz a terhességgel, amikor az ember rakosgat egy óvódás korú gyereket. Persze nem biztos, hogy baj lesz... De akkor viszont miért nem várjátok ki, hogy a nagyobbik gyerek olyan korú legyen, hogy ne kelljen emelgetni, és csak ezután vállaljátok a következő babát?

"Mindig értetlenül nézek amikor látom, hogy akár 3-4-5 éves gyerekeket is rakosgatnak, babakocsiban tologatják, mindig az az első gondolatom, hogy szegény gyerek talán mozgássérült..."

Nem mondom hogy én nem akadok ki másokon (magamban), pl. 5 éves játszótéren cumizik és hasonlóak, de ilyenkor mindig arra gondolok, hogy nem ismerem a hátteret.

Mások vagyunk, attól hogy valamit másképp csinálunk még nem biztos hogy valamelyikünk rossz anya...

3 éves korban meg eléggé elfáradhat a gyerek, tehát ha reggel elindul anyuka, kezd a bankban, majd a postán csekket feladni, kis játszóterezés, majd beszalad valahová ügyintézni, közben megveszi a tejet estére stb., akkor egy 3 évest + a pótbugyit, iratokat, vizet stb cipelni nem könnyű.

Ha valaki nincs abban a helyzetben, akkor nem is biztos hogy el tudja képzelni, hogy a másiknak mi a legjobb.

Az egyik fórumon egy gyerektelen fiatal lány kiakadva kérdezte, hogy miért kell egyáltalán buszra szállni babakocsival, miért nem lehet a gyereket karon! vinni. Megírtuk neki, hogy cipeljen fél napot egy 10 kilós gyereket a karján, plusz a cuccait, majd rájön.

Amikor én kiakadok másokon, akkor gyakran emlékeztetem magam erre: aki nincs az adott szituációban, az nem biztos hogy reálisan látja a helyzetet.

"De akkor viszont miért nem várjátok ki, hogy a nagyobbik gyerek olyan korú legyen, hogy ne kelljen emelgetni, és csak ezután vállaljátok a következő babát?"

Ez azért nem úgy megy, és nem csak az emelgetést kell számításba venni a következő gyerek tervezésénél. A kis korkülönbségnek számtalan előnye van, együtt játszanak, később a programszervezés (köss le egy nyaralásra egy 17 évest, egy 12 évest és egy 4 évest), stb. Ami hátránya van, az minden gyereknél van. Az egyik egy hisztis bőgőmasina, a másik fényevő és minden kanál étel egy ima, a harmadik nem alszik.. Tökéletesen szervezett családi élet, ahol a megfelelő nemű gyerekek a megfelelő életkorban érkeznek, olyan nincs. A nagy korkülönbségnél is vannak problémák, lehet hogy a nagyot nem kell emelgetni, de az elsőst suliba kell vinni, nem bírja el az iskolatáskát ha nyeszlett, a nagyobbal tanulni kell, stb. Tökéletes időpont amikor minden szép és jó, olyan nincs.

Aztán a szülés időpontja is kitolódott, sokan nem huszonévesen szülnek, hanem 30-33 körül jön az első baba, így ha többet akarnak, akkor nem lehet éveket várni két csemete között.

Számít hogy ki mennyit esik ki a munkából. Én összesen a kettővel 3,5 évig voltam GYED-en (az egyik lejárt és kezdődött a másik), míg nagy korkülönbségnél egy 2-3 év, utána munka, megint 2-3 év, stb.