Nemrég veszítettem el a babánkat 21 hetesen. E. Coli baktériumot találtak nálam, ami súlyos fertőzést okozott. Kezeltek valakit ezzel? Másnak is ilyen nehezen javult az állapota?

Szia!

Úgy gondolom, ha azt érzed, hogy esélyes a visszaesés, mindenképpen konzultálj az orvosoddal. Annyi mindenen átmentél,nem biztos, hogy úgy reagáltál az antibiotikumra, mint az elvárható lett volna. Egy telefont mindenképpen megérne, pláne, ha a tűnetek is jelentkeznek (csípős vizelet, pisilési inger...).

Jobbulást!

Nagyon sajnalom ami veled törtent! Összeszorult a szivem, mert arra gondoltam, hogy en is 20 hetes vagyok, es borzasztoan feltem a babamat. Ezert kerdeznem töled, hogy ezt a fajta bakteriumot akkor "csak" a mütet miatt szedted össze, vagy ez barmikor barkinel bekövetkezhet?

Mit kell tudni erröl az E. Coli nevü szörnyetegrol?

A perforalt vakbellel kapcsolatban nem voltak korabban erös hasi fajasaid? Hirtelen jött? Bizom benne, hogy a csaladod, a parod maximalisan melletted all... A lelki resze gondolom meg varat magara... de ha kapsz sok sok szeretetet es megertest, törödest a környezetedböl akkor sikerülni fog, hogy ujra kismamakent eljed a mindennapjaidat. En szivbol ezt kivanom neked!!

Szia, Lia :)

Nagyon sajnálom a babádat és azt amin keresztül kellett menned.

Én évekig küszködtem a Coli baktériummal. Volt, hogy színte több vér volt a vizeletemben mint pisi. Egyszer rámordított az aszisztens, hogy miért nem szólok, hogy menstruálok mielőtt vizelet mintát adok. Mondtam nem menstruálok ilyet tudok pisilni. Mire ő, jó akkor majd ő vesz a hólyagbó ketéterrel vizeletet. Gondoltam vegyél hülye tyúk ha azt hiszed neked majd lila lesz vagy kockás. Hát persze hogy az is tiszta vér volt. Senki nem értette, hogy honnan jön, miért tér vissza újra és újra a fertőzés. Orvostól orvosig jártam, meg nőgyógyászhoz. Mindenki jött a kínos, megalázó kérdésekkel. Nolicint kaptam rá, de mindig visszajött. A mai napig nem tudom mitől múlt el, csak sejtem.

10:38-as vagyok. Mi a sejtésem? Azt írtad tündéri a férjed így nyugodtan le merem írni mert remélhetőleg nem fogod magadra venni.

21 évesen, nekem volt egy nem annyira tündéri férjem aki csak azt nem mászta meg akit nem akarta. Még a szomszéd asszony is a kuncsaftok között volt. Na persze ettől még én is kellettem neki, olykor akaratom ellenére is. Viszont mire kiderült számomra, hogy milyen életet él, már beteg voltam. Sokszor kérdezték az orvosok, hogy élek-e különös nemi életet, mert ez a baktérium a bélrendszerben van ami normális és hát a vastagbélben, végbélben. Mondtam nem közösülök análisan ha erre gondolnak. Arra csak később jöttem rá, hogy a férjem másokkal folytatott nemi élete okozhatott nekem problémát. Aztán jöttek ciszták is a méhemben, amivel szintén kórházba kerültem és végre volt időm átgondolni mindent. Mikor hazamentem a kórházból látszott a lakáson na meg az ágyon, hogy valószínűleg halálra aggódta magát értem. A takarító néni aki 70 éves volt, ekkor mesélte el, hogy ő szedegette össze a használt óvszereket amíg én kórházban voltam. Már a kórházban is eldöntöttem, mit fogok tenni de ettől kezdve nem is volt kérdés. Szépen elköltöztem és elváltam. Végre nyugodt környezetbe kerültem, pedig nem volt semmim, még ágyam sem volt a földön aludtam, de tudtam soha többé nem aláz meg, nem tűnik el napokra, nem kapom hazugságon minden nap stb. Még egy darabig kínlódtam a betegséggel, de elmúlt és azóta sem volt. Ennek 14 éve már. Amiket leírtam semmi képpen ne vedd magadra ez az én esetem és számomra egyértelmű mitől volt a betegség.

A dolog vége viszont happy and, mert bár 38 éves vagyok de van egy tényleg tündéri férjem akivel 7 éve élünk együtt és holnapra vagyok kiírva az első babánkkal.