Könnyen feldolgoztátok a vetéléseteket? Én nagyon szenvedek.

Sajnálom :( Hány hetes voltál?

Nekem a 12. heti uh-n derült ki, hogy az egyik babám meghalt. Engem a másik pocakomban lévő baba vigasztal és az, hogy így most már biztos nem lesznek koraszülöttek és a másikkal minden rendben lesz. De ha csak egy baba lett volna a pocakomban és ő hal meg biztos nem élném túl :(

Nagyon-nagyon nehezen:(

24 hetesen sürgősséggel kellett császározni.Összeomlottam.

30 kg-ot fogytam,pszichiáterhez jártam,és a családom kapart össze szó szerint.Élni sem volt kedvem sokáig,és nem hittem hogy valaha is ez változni fog.

Eltelt 4 év és még ma is naponta eszembe jut.De már könnyebb bár elfelejteni sosem fogom.De a 2 éves kisfiam erőt ad,és boldogsággal ajándékoz meg mindennap.

Sok erőt és kitartást kivánok neked.

Hidd el fog ez változni

Minden jót:)

Nagyon sok múlik az időn, és azon is, hány hetesen, milyen körülmények között ment el.:( A párod, családod támogatása sokat segíthet, és az, ha hagysz magadnak is időt meggyászolni! Próbálj ne morfondírozni a miérteken, és még véletlenül se olvasgass babás sztorikat. Ha kicsit lelkileg megerősödsz, egy újabb terhesség és majd a megszületett babád enyhíti a fájdalmat, de elfelejteni sosem fogod és nem is kell. Kitartást, és sok erőt kívánok!

14 hós Kisfiú (mostmár) boldog anyukája, aki szintén vesztett el babát