Árthatok a babámnak?

Szia!

Tényleg próbáld meg elterelni valamivel a gondolataidat, mert árt, ha nem így teszel. Nekem a terhességem alatt rengeteg olyan dolog történt ami elég nehéz volt (csak egy példát írok, családtag halt meg a kezeim között, hiába próbáltam újraéleszteni)Mondjuk körülöttem nagyon sok ember van, akivel tudtam/tudok beszélgetni. Ha neked nincs ilyen akkor is próbáld valakivel megbeszélni, ha más nem szakemberrel. Nekem azt mondták, hogy a hosszútávú stressz a legrosszabb.

Muszáj erőt venni magadon, és a dolgok jó oldalát nézni. Hogy mennyire érez belőled a babád dolgokat? Elmesélem, mert iszonyatosan ledöbbentem rajta.

Szülés éjszakáján vajúdás közben folyamatosan rám volt kötve a CTG, folyamatosan figyelték kisfiam szívhangját. Hajnalban kiderült, hogy sajnos császár lesz belőle, így elkezdtek előkészíteni a műtéthez. Jött a szülésznőm, hogy beköti a karomba a cuccot, amit kell, és még csak közelített a karom felé a tűvel, kisfiam szívhangja már megugrott azonnal, holott én egyáltalán nem félek a vérvételtől, sem a tűtől, sőt, bármikor végignézem, ahogy éppen veszik le a véremet. Szóval ő megérezte rajtam, adrenalin szabadult fel a szervezetemben, amiből ő is kapott azonnal - én tulajdonképpen semmit nem vettem észre magamon, de neki nagyon megugrott a szívverése.

Szóval egy 22 hetes magzat ugyanígy érez MINDENT!!! A jót és rosszat egyaránt.