Mit értenek az alatt, hogy addig pihenjem ki magam, míg nincs baba, mert utána nem lesz nyugtom?

Az első 3 hónap maga a pokol! :)

Mire végzel..etetés,pelenkázás, altatás, öltöztetés már kezdheted is elölről...még ha nem is mindent csinálsz végig. Ha nem alvós a babád, mert hidd el létezik...az alszik-eszik tündér...nos én még nem találkoztam vele, de még a környezetemben sem...hát akkor fel kell kötni a grabancot. Napközben szórakoztatni, éjjel többször kelni a kelleténél, és még a háztartást és apukát is ellátni. Akik nem mellesleg elvárják, hogy ugyanolyan szexbomba és kényeztetős legyél akkor is, ha egy nap 2 órát aludtál. :)

Ráadásul

Ha ömlik belőled a tej akkor azt utána még le is kell fejni ami megint nem két perc, nehogy begyulladjon a melled.

Ha viszont tápszeres akkor azzal van temérdek meló. Forralni, hűteni, adagolni, etetni, mosogatni stb stb.

Boldog babavárást :)

18 hónapos duracell nyuszi anyukája

Életed legboldogabb része lesz, az tény. De próbáld csak ki: éjjelente ébresszen fel az óra 3 óránként jobb esteben, de minimum fél órát legyél ébren, Szóval úgy teljenek az éjszakáid, hogy egy huzamban nem alszol 2,5 órát! Ezt egy pár napi csinálod, és rájössz:) 4 éve nem aludtam egyben 4 órát!!!!! Hát ezért mondják. Ha végre megtanulja átaludni az éjszakát, akkor jönnek a fogai, azért nem alszik, vagy épp mozgásfejlődésben ugrás azért nem alszik. Aztán amikor már nagyobbacska rájössz hogy imádod a gyerekeket és kell mégegy:)

Az más dolog hogy természetesen azért szüljük hogy gonját viseljük, meg szeretjük imádjuk, életünket adjuk értük.....de attól független hús vér emberek vagyunk, akik ha nem is igénylik a nappali pihenést, de éjszaka szeretnének aludni, de ha nem tudnak nappal is jól esne, de akkor pláne nem tudsz, szóval kimerül időnként az ember. De az a jó, hogy gyorsan valahonnan föl is töltődünk. Valahonann...hát honann? ha nem az édes gyermekünktől/gyermekeinktől.

Én azt mondom életünk leggyönyörűbb de legnehezebb időszaka is ez.

Volt hogy 2 melóhelyen dolgoztam, plusz mellette a fősuli, de egyszer sem voltam ilyen fáradt mint most:) De ilyen boldog se azért ezt hozzáteszem :)

Hát kb ezért mondja neked mindenki, hogy most pihenj! És pihenj is!:)

Terhességem utolsó 3 hónapját otthon töltöttem, táppénzen. S mennyire jól tettem! Kipihentem magam az elkövetkező 18 évre... :) Mert mióta megszületett a kislányom, azóta 24 órás szolgálatot teljesítek! :)

Amíg nem volt gyerekem el sem tudtam képzelni, hogy mekkora felelősség, és bizony az egész napomat lefoglalja a kicsikém...és igen, azért szülünk, hogy gondozzuk. De amíg nincs gyerek, addig a "gondozás" szó más fogalom...sokkal többet jelent majd, ha már megszületett a baba...

Egyebkent attol is fugg a dolog, hogy milyen lesz a babad.

Az en nagyobbik fiam alombaba volt. Tejem sajnos nem volt egyaltalan, de akartam, hogy legyen, igy az elso negy het volt nehez, mert fejtem ejjel-nappal, mint a robot, szoptattam, a gyerek ehes volt, nem aludt, tapszert csinaltam, fertotlenitettem az uvegeket, aludt, mire vegeztem a fejessel, addigra felebredt.

Azutan teljesen tapszeres lett, igy lett egy alombabam.

Nappal rengeteget aludt, ha nem aludt, akkor mosolygott, babusgattam. Az ejszakakat 5 hetes kora ota ataludta. Negy honaposan fogzani kellett, parossaval jottek a fogai, semmi nyugje nem volt. Nem volt beteges, hasfajos, siros.

Igy voltunk olyan batrak, hogy villamgyorsan vallaltunk masodik babat is. Bo 14 honap lett a ket gyerek kozott.

Mire szulni mentem mar a nagyobbik orokmozgo volt. Meg mindig jol aludt, jol evett, viszont allandoan porgott, mint a bolondgomba, egy percre nem all meg. O jol eljatszana egyedul is sokaig, pontositok: jol ellene egyedul is sokaig, de nem vehetem le rola egy percre sem a szemem, mert akkor egybol olyat csinal, amit nem lenne szabad. A hazunk mar ugy nez ki, mint egy extra biztonsagos bolcsode. A nappaliban a polcokon semmi, minden szekreny a falra rogzitve, a komodban max gyerekjatekok, stabil asztal, elvedok, sarokvedok, biztonsagi racsok a lepcson, a lepcsokorlatok kozott (merthogy felmaszik oldalrol is), a konyha es a nappali kozott. Es igen, igy is talal maganak olyan dolgot nap, mint nap, ami meg veszelyes lehet ra.

Ekkor szuletett meg a pici. En addig a nappali hajtas ellenere teljesen kipihent voltam, hiszen tul sokat nem ejszakaztam.

A picivel igen, mar az elejetol is sokat, teltek a hetek, vartam, hogy egyre tobbet aludjon. Hat, egyre kevesebbet aludt. Azutan fogzani is kezdett. Minden egyes fog, ami kibujik annyira meggyotri, hogy az leirhatatlan. Mar kb rantott egi mannat is adnek neki, mart mindent megprobaltunk es igy is szenved. Lassan jonnek, kegyetlenul.

Gond volt emiatt az evesevel is, azzal is megkuzdottunk.

A nehez fogzas miatt betegsegekre is hajlamosabb, mint a batyja, igy ebbol is jutott nekem annyi, hogy mar boven eleg lenne 10 evre is.

Es!

Mar 11 honapos lesz es kiderult, hogy o is epp olyan mozgekony, mint a nagyobbik, raadasul joval hangosabb gyermek.

De imadom. Mert mindketto az eletem.

Viszont hazudnek, ha azt mondanam, hogy nem esne jol egy olyan este, amikor megvacsorazom hetkor, szepen, nyugodtan, kiegyensulyozottan. Engedek magamnak egy nagy kad vizet, furdunk egyet kozosen a ferjemmel, egy pohar borocska es beszelgetes utan HALK szobaban, puha AGYBAN, NYUGODTAN, szepen, lassan RAEROSEN szeretkezunk egyet, majd beulunk a tv ele, vagy berakunk egy filmet es nezunk ki az arcunkbol, majd alszunk reggel HETIG. Nem vagyom sokra, reggel het mar boven eleg lenne.

Szoval igen.

Vannak dolgok, amiket nem tehetunk meg, vagy nagyon max evente 2szer hatalmas unnepnapokon (mint mondjuk hazassagi evfordulo), pedig baba elott ezt minden este megtehettuk volna, meg is tettuk szinte minden este.

De nekunk ugye ket gyermekunk van, nem nagyon tudjuk masra bizni oket estere, hogy elmehessunk gyakrabban kikapcsolodni, mert egy gyerekkel meg konnyen megbirkozna barmelyik nagyi, de ketto egyszerre mar sok.

Szoval igen, azt javaslom, hogy aludj sokat, vagy legalabbis ejtozz, pihenj, olvass, filmezz, menj a ferjeddel vacsorazni, setalni.

Elvezd ki, hogy gondolsz egyet es elindulsz otthonrol. Kenyelmesen feloltozol, megmosod az arcod, sminkelsz, visszaszaladsz a telefonodert. Akkor mesz, amikor akarsz, mondjuk a fel 11es talira raersz elindulni elotte fel oraval. Nem kell mar reggel 8tol azert teperned, osszeszedned mindent, enni, inni, pelenka, popsitorlo, nyaltorlo, valtasruha, kiskutya farka, stb, ami a gyerekkel valo A-bol B pontba kozlekedeshez kell. Jah, es fel orat mindig raszamolok arra, hogy amikor mar epp elindulnank, amikor mar minden OK, akkor tuti, hogy egyik-masik bekakil. Ez torvenyszeru.

Soha nem felejtem el mennyire durva volt, amikor mar a ket gyerekes korszakban eloszor hagytuk otthon a ket sracot a nagyszulokre es mentunk el a ferjemmel szinhazba.

Egesz uton feszkelodtem az anyosulesben (hozzaszoktam, hogy hatul ulok a ket gyerekules kozott), szorongattam az apro taskamat (az oriasi pelenkazo taska helyett) es sasoltam osztonosen mindig az ures gyerekuleseket. Ugy ereztem magam, mintha az elso randin lennek, annyira kulonos volt ilyen nyugodt korulmenyek kozott autokazni. :-)

De nem, nem adnam semmiert sem a ket gyereket.

Mindent leírtak!!!:)))))Tényleg mindent ilyet is, olyat is-mind igaz!

Csak egy a hiba:Előre pihenni, mint, ahogy jóllakni sajnos NEM LEHET!:)))

Persze nem vicces-az első 6 hét pláne nem-főleg, ha a terhesség utolsó hetei is nyűglődve telnek már.

De lehet előre pihenni:)

[link]