Árthat a szex? 18 hetes vagyok, mióta megtudtam h babát várunk nem mertem szexelni. Igaz, nem is kívántam, talán a félelem szab gátat de kezdem azt érezni, h távolodunk el a férjemmel egymástól.

Mi az elejétől fogva ugyanúgy együtt vagyunk a párommal, hidd el, nem lehet baja a babának. Persze nem most kell a sado-mazo szexet kipróbálni :D de ami a mamának jó, az a babának is jó :D

A nőgyógyászom is megnyugtatott, hogy nyugodtan lehet szeretkezni, a baba védett helyen van, és neki is jó a te orgazmusod - a boldogságot ő is érzi.

A terhesség vége felé csak annyiban változott a szex, hogy nagy pocakkal más pozitúrákat kell alkalmazni, olyat, ami kényelmes, de nyugodtan lehet.

Egyedül az utolsó pár hétben nem javasolják, mert a méhösszehúzódások és a spermában levő anyagok akkor már megindíthatják a szülést, de ez tényleg csak a terhesség végére vonatkozik.

Hogy megnyugodj, szerintem beszélj a nőgyógyászoddal, biztos meg fog nyugtatni!

31hetes kismami

Még annyit hozzátennék, hogy magát a szexet én sem kívántam az első harmadban, de a férjem közelségét, szeretetét, ölelését igen, és így kicsit más jellegűek voltak ezek az együttlétek. Nagyon jó volt érezni, hogy szeret, és egy kis csodát hordozok a pocakomban - ezek tényleg szeretkezések voltak, nem csak szex :)

Amikor nőni kezdett a hasam, akkor kezdtem gátlásossá válni, takargatni a pocakomat, valahogy nehezen egyeztettem össze az anyaságot a szexxel. A férjem sokszor megsimogatta szex közben a hasamat, amitől totál leblokkoltam. Mikor látta rajtam, hogy valami bajom van, akkor elmondta, hogy ő így pocakosan még jobban szeret, mint előtte, hiszen az ő kisfiát, egy kicsi csodát hordom benne, ezért simogatja meg mindig. És egyáltalán nem taszítja a poci, hanem egyenesen szerelmes belé, mert ebben teljesedik ki a kapcsolatunk :)