Ilyen már volt?

Az első trimeszterben mindent kihánytam.

A másodikban, meg most a harmadikban azért eszem, mert kell. De nem kívánok semmit, nem is esik jól úgy semmi sem, de eszem, mert muszáj.

Az előző terhességemnél meg hullámokban tört rám a sültkrumpli-pizza-gumicukor kivánás roham.

Nekem is hullámzó (volt) az étvágyam a második és most a harmadik trimeszterben is. Vannak napok, de ritkán, mikor éhen akarok halni, máskor meg semmi nem igazán kell pár napig, ez főleg a második trimeszterben volt jellemző, ahogy visszagondolok. Nem tudom mitől függ. Zabálni sose zabáltam, rendszeresen ettem keveset, nasit is csak nagyon módjával. Szerintem nem gond, legalább nem hízik az ember sokat. Főleg ha szedsz vitamint, a baba úgyis megkapja ami kell neki.

(Én sosem hánytam, émelyegtem)