Hogyan kezelitek/kezeltétek ha valami probléma adódott a terhesség alatt?
22 hetes terhes vagyok, vérnyomás problémákkal. Alapvetően jó a vérnyomásom, de egy egészen pici terhelésre, sétára is képes 140 fölé menni. Mindezt gyógyszer mellett. És messze még a vége, az igazi terhelés még csak ezután jön.
Mentálisan kicsit rosszul élem meg ezt az egészet, hogy gyakorlatilag alig tudok csinálni valamit és így se tökéletes és félek hogy ahogy halad előre a dolog csak egyre rosszabb lesz.
Rengeteg rémtörténetet olvasni a neten, nyilván ez sem segít.
Nem is annyira magamat féltem mert úgy gondolom egy felnőtt fiatal, alapvetően egészséges ember szervezete sok mindent kibír. De az a magzat ami teljesen ránk van utalva, minden szempontból annyira védtelen és nagy nyomás hogy ez a mi felelősségünk.
Szóval ti hogy kezeltétek ezt hogy ne csavarodjatok be teljesen?
Nem feltétlen erre a problémára gondolok csak, tudom hogy sok féle komplikáció lehet egy terhesség alatt, ennél nagyobbak is, szóval bárki válaszára kíváncsi vagyok bármivel küzdött.
válasza:Igazából csak sodródtam az árral, tettem, szedtem, amit a dokik mondtak, és bíztam, hogy nem lesz semmi nagyobb gond.
(Vérnyomásprobléma, korai görcsölés, IUGR, veszélyeztetett terhesség, a végén 2 hetet végig stresszeltem, mert megállt a növekedésben. De végül rendben volt minden. A vérnyomásom a szüléssel helyre is állt. A gyerek meg idekint összeszedte magát.)
válasza:Én 12-ik héttől szedtem vérnyomás csökkentőt. 36-ik héten már nem nagyon hatottak a gyógyszerek, így beutaltak a kórházba, ott se nagyon tudtak mit kezdeni velem, többször rámrakták a 24 órás figyelőt. 38+4 napon stimulálták a szülést. Sikerült, a babám egészséges, sehogyan sem hatott ki rá.
Petsze én is végig izgultam a terhességet, végig azt hittem, hogy császármetszés lesz.
válasza:Hát... nehezen. Az első trimeszterben véreztem, elindult a lepényleválás, azért voltam tiszta ideg. Aztán volt egy viszonylag nyugis második trimeszterem, de sokat voltam rosszul. Az elmúlt egy hónapban már "csak" görcsölgettem és most a harmadik trimeszteri laborom miatt felhívott az orvosom, hogy hétfőn menjek be hozzá és egyeztessünk további vizsgálatokról, esetleges mielőbbi indításról. (36+5 vagyok most)
Az egy dolog, hogy alaposan belémrakta az ideget, de valahogy azt érzem, hogy nem is vagyok még felkészülve a pici érkezésére lélekben. Totál kétségbeesés. Második terhesség (az első teljesen problémamentes volt) és nagyon örülök, hogy nem terveztünk több gyereket. Csak 34 vagyok, de úgy érzem az én szervezetem erre már nem alkalmas. Most legyen minden rendben és ennyi volt! Sodródom az árral, mást nem tehetek.
Köszönöm mindenkinek a választ.
#3 kitartást kívánok neked. Én a vérnyomásom miatt a preeklampsziától tartok nagyon, ami ugye szintén eredményezhet koraszülést és ha így lesz egyrészt a gyerek miatt is aggódni fogok hiszen hetek, de napok is nagyon sokat számítanak. Másrészt én is azt érzem hogy nem tudom hogy fogom kezelni magamban ha idő előtt azt mondják hogy MOST meg kell indítanunk és levegőt se érkezel venni hogy felfogd, holnap már ott a gyereked. Főleg hogy nekem az első lesz.
válasza: válasza:-13 hetesen megjott a kombinalt teszt eredmenye, magas kockazat down korra. Mivel beteg magzatot nem szerettunk volna megtartani a ferjemmel, elkezdodott a retteges, onnantol kezdve nem is elveztem a terhesseget, nem tudtam kotodni a babahoz. 17 hetesen megtortent a magzatviz mintavetel, 22 hetes voltam, mire kiderult, minden rendben. Akkor megkonnyebbultunk.
-junius vegen 32-33 hetes terhes voltem, bedurrant a kanikula, a halalomon voltam, napi 3x mondtam el, hogy hadd szuljek mar, nem birom tovabb.
-most julius vegen korhazban toltottem 5 napot, par napja vagyok kint, elmeletileg kisebb a baba az eloirtnal (de akarhany orvos vizsgalt, mindenki mast mondott).
Most 39 hetes vagyok, megengedem magamnak, hogy ezek utan kiboruljak. Alig varom, hogy megszulessen, es magunk mogott tudhassuk ezt az egeszet. Problemas 9 honap volt, es habar elotte sem akartunk a ferjemmel tobb gyereket (neki van az egy elozo kapcsolatabol) ez az egesz kalvaria megerositett minket abban, hogy jol dontottunk. Nincs az a penz, hogy en ezt meg egyszer bevallaljam, azt meg senki nem tudja garantalni, hogy nem merulnenek fel meg egyszer ugyanezek a problemak.
Megviselt testileg-lelkileg-szellemileg, nem kivanom ezeket ujra atelni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!