Normális hogy nem szeretnék többet terhes lenni?

9-es pszichológus biztos, de inkább maga körül tenne rendet egyébként. :D

Akik azt írjátok, hogy utána jön a sétagalopp, ti ennyire "nehéz" babát fogtatok ki vagy mi egyébként? Mindkét terhességem tervezett volt, végig problémás és nehéz volt, főleg a vége, utáltam/utálom konkrétan, de mivel ahhoz, hogy gyermeked legyen, nincs más út, így nyilván bevállaltam, szerettem volna. Ettől még sem instabil sem más nem vagyok és tádááááám a szülés után volt a legjobb. :D A 0-24 nem alvás és társait is jobban viseltem, mint az egész 9 hónapot. Sőt, végigcsinálok 8 dackorszakot is mint még egy terhességet, pedig nem volt egyszerű, tehát akik írjátok, hogy utána jön az igazi buli, nálatok sérült a gyerek lett sajnos vagy végül is mi az, ami nehezebb volt, mint mondjuk egy 9 hónapig tartó hányás, rosszullét, vérzések, kórház, stb stb.? Egyébként értük újra bevállalnám, de több gyerek nem lesz nálunk. :) Amúgy rengeteg kismama van most az ismerősi körben, köpködnek így a 36. héten már mind, hogy mikor lesz már a szülés és igen a 4.-et váró is. :)

4-es, neked meg én gratulálok az empátiádhoz. Rajtad is lenne mit dolgoznia egy pszichológusnak.

Kérdező, teljesen természetes, hogy így érzel, főleg most így a szülés előtt. Amíg a kicsit szereted ill. szeretni fogod, addig minden rendben.

15-ös, ezt a részét elolvastad a kérdésnek: "Eredetileg nem szerettem volna gyereket, de becsúszott védekezés mellett a fèrjemmel és rábeszélt, hogy tartsuk meg." nem a terhesség utálatával van a baj. hanem akarsz gyereket vagy nem? ehhez nem tudok empatikusan állni sajnos. van ismerősöm, aki becsúszott gyerek, képtelen nemet mondani, folyamatos önértékelési problémákkal küzd, állandóan mindenkinek meg akar felelni - hiszen azzal indult az élete, hogy nem akarták, nem várták.

#4

#12! Nyugi, itt mindenki jós 🤣

Veszélyeztetett terhes vagyok, az első trimeszter nagyon problémás volt, végig véreztem. Hetente néztek ultrahangon, de az 1.genetikai előtti 4 hétben már nem. Akkor kiírtam egy kérdést, mert aggódtam, hogy az 1.trimeszterin fog kiderülni, ha már nem is él a babám.

Hallod, majdnem meglincseltek!🤣 Volt már vetélésem, "idős" vagyok és abban a terhességi korban még nagy a vetélés esélye, főleg az "én koromban". Ezt minden orvos elmondta. Értelmesen leírtam, hogy ettől vagyok parás, amíg túl nem leszek az 1.trimeszteren.

De ők már jobban tudták, hogy ez csak rosszabb lesz, mindig paragép leszek, aki tönkreteszi a gyereke életét. Elhordtak mindenféle elmebetegnek, vonuljak elmegyógyintézetbe, a gyereket meg kb.adjam örökbe 🤦🏽‍♀️

Jelentem, 26 hetes vagyok és halálos nyugalommal várom a babámat.😁

17, " Nem gondolnám, hogy a kérdező emiatt érez így, mert akkor mi nők, akik évekig küzdöttünk és vártuk a picit nem éreznénk így a terhesség végén." egy szóval se mondtam, hogy emiatt érezne így. nem ítélem el amiatt, ahogyan a terhessége végén érez, az tök normális, kevesen vannak, akiknek nem nyűg a terhesség a végefelé. én a másik aspektusra reagáltam.

#16

16!

Bakker, mennyi nem tervezett gyerek van a világon, aki védekezés mellett csúszott be. Egyiket se tervezték, különben nem védekeztek volna, nem gondolod?