Az igaz,hogy ha beindul a szülés/vajúdás, a kismama teljesen más tudatàllapotba kerül?

A vége felé már tényleg más tudatállapot. Az nekem már egy olyan szintű befelé fordulás volt, hogy észleltem mit mondanak körülöttem, de azt sem tudom, hogy reagáltam-e, vagy nem, vagy melyik bolygón jártam éppen... 2 napja nem aludtam. Az elsőn brutálisan izgultam, a másodikon indítottak és éjjel fájásaim voltak már. Nem vészes, de ahhoz éppen elég, hogy mindig megébredtem és agyon agyaltam magam, hogy úristen nem sokára itt lesz a babánk... Néha el is sírtam magam. :D

A harmadik éjjel pedig szültem. Azt a fáradtságot nem tudom megfogalmazni, amit éreztem, mégsem tudtam aludni utána, mert olyan szintű adrenalin löket volt bennem szerintem, ami nem hagyott aludni.

Van egészséges izgalom, ami kipattintja ilyenkor a szemeidet, aztán amikor beindulnak a fájások úgy igazán, már eszedbe sem jut, hogy aludnál. Amikor összefüggővé válnak, akkor pedig már egy olyan szintű más tudatállapotban vagy ténylegesen, hogy nem is tudom. Nekem olyan volt, mintha mindenem lekapcsolt volna és csak a szülésznő hangját hallom ki, csinálom amit kér, jelzek, amikor kér, ennyi. Ösztön. Nagyon durva... Minden nő egy hős, aki ezt végigcsinálja. :)

Nekem délelőtt 11 órai szülésem volt, 2,5 órás vajúdàssal, úgy arról nem bírok nyilatkozni, de az álmot a gyerek létének tudata kiverte a szememből.

Én amúgy nem tudok ébren maradni, ha álmos vagyok (elaludtam már helyi járaton, szórakozóhelyen, moziban stb), de a kórházban 3 órát aludtam 2 nap alatt és a durva, hogy nem éreztem magam fáradtnak. Magamhoz képest nagy szó. Szerintem rád is hatással lesz a szülés.😊