A korhazban nem feltetek elaludni az újszülött kisbaba mellett?

#11 És mitől alszol így nyugodtabban? Attól, hogy a közeledben fekszik, még leállhat a légzése. Azt senki sem veszi észre álmában, hogy a babája nem lélegzik.

Ez annyira nem logikus.

Tudom, nem mindenki vesz légzésfigyelőt, mert annyira kicsinek tartja az esélyét, hogy baj lehet, csak azért csodálkozom, hogy talán nem is te voltál az egyetlen itt a kommentelők közt, aki azt írta, vett, de mégsem használta.

Azt gondoltam, aki kár egyszer mégis költött rá, az alkalmazza.

Én mindenképp akarok, és használni is fogom. Anyósomék első gyereke bölcsőhalált halt, és úgy olvastam, ez nagyobb kockázatot jelent.

Én is ezt gondoltam mielőtt megszületett a babánk. Azóta meg teljesen máshogy érzem és bízom abban, hogy az ösztöneim jelezni fognak, ha nem jól cselekszem. Az elején egyébként ha két percet aludt is bekapcsoltuk a légzésfigyelőt az ágyában (külön szobában van). Az öböl sok kialvatlan éjszaka után került bevetésre és nem szereltük át bele a légzésfigyelőt.

Az a baj, hogyha belegondolsz, nem tudsz minden kockázatot kiszűrni. A távoli rokonságban pl. séta közben "aludt el" a babakocsiban a baba. Azt gondolták milyen édesdeden alszik. Akkor vették észre, hogy baj van, amikor hazaértek. De hallottam ilyet autós verzióban is. Fektetjük a babát hintába, pihenőszékbe, autózunk, sétálunk, kirándulunk nagyokat, nem életszerű, hogy mindenhol legyen rajta/alatta légzésfigyelő sajnos, a baj pedig nem csak a kiságyban történhet, rettegésben pedig nem lehet élni. Ettől függetlenül én nem beszélek le senkit. Mi is szándékozunk visszaszoktatni az ágyába 1-2 hónapon belül és akkor használni is fogjuk a légzésfigyelőt.

Ezek szerint anyósomnál és a többi sorstársnál nem működtek az ösztönök? Szerintem ez nem ilyen egyszerű.

Én túlzottan racionális ember vagyok, mert ilyen megfoghatatlan dologra, mint "majd ösztönösen megérzem, ha baj van" nem tudnék nyugodt lélekkel támaszkodni. Hisz nem arról van szó, hogy majd meghallom, ha gond van, mert épp hogy csendben elalszik, és meghal. Ezt úgy tudnám kiszúrni, ha 0-24-ben a kiságy fölött állok.

Én 8 évet vártam a babára, igyekszem majd nem paramami lenni, túlfélteni, de abban teljesen biztos vagyok, hogy én végig használni fogom a gépet.

Ez nálam nem érv, hogy mi történhet séta közben meg más módon vele.

Nem azt mondtam, hogy ösztönösen érezni fogom, ha baj van, hanem hogy ösztönösen érezni fogom, ha valamit nem úgy kéne csinálnom, ahogy most éppen csinálok. Kivédi-e ez a bölcsőhalált? Nem. A légzésdigyelő kivédi? Nem. Esélyt ad.

De mégegy általános példával élve, SIDS elleni ökölszabály, hogy sose altasd hason a babádat. Nekem szerencsém van, mert jól alszik a babám háton. De akinek csak hason alszik jól, azok sose aludjanak? Vannak az elvek, amiket elképzel az ember szülés előtt és van, amit majd az élet alakít. Biztosan lesz nálad is, amin majd csak nevetsz később, milyen naiv voltál (nekem legalább 4 ilyen van, amit most feltudnék sorolni).

Használd a légzésfigyelőt, mint mondtam, senkit nem beszélek le róla, sőt..., csak ne gondoljuk, hogy csak a kiságyában történhet meg a baj. És azt se, hogy a légzésfigyelő tutira megmenti... sajnos.

Az ösztönökről meg még csak annyit, hogy igen, bizony nagyon nagyon sokan nem használják, mert Józsi ezt mondta, a webbetegen azt olvastam, Marikának az jött be. A gyakoriról meg ne is beszéljünk. :) Nagyon könnyű erre a lóra felülni és totálisan elveszíteni a hang meghallását, ami belülről szól. Pedig annyival könnyebb úgy minden. Ez egy jó tanács neked is, légzésfigyelővel, vagy anélkül, teljesen mindegy. :) Abszolút jó indulat vezérelt a kommentjeimben, nem gondolom vitatémának ezt a kérdést. Mindenki tesz a legjobb belátása szerint, hiszen nyilvánvalóan senki nem akar rosszat a babájának.