Hogy mondjuk el a szülőknek a babát?
21 éves vagyok,párom 23
Úgy alakult,hogy baba lesz amit nem bánunk,csak félünk picit a helyzet miatt.
Szülőknél lakunk még mert sajnos esélyünk sincsen elköltözni.
Én nem dolgozom jelenleg,ezerrel keresek munkát,de nem jön össze,vagy nem jeleznek vissza,vagy mást vettek már fel.Egy helyről várom már 1 hete a fejleményt,de még mindig dolgozzák fel a próbamunkákat.
Párom dolgozik egyedül rendőrként,amit mindenki tud,hogy nem igazán fizetik meg őket..
Megvesszük ami kell a picinek egyértelmű.Viszont félünk a szülők reakciójától,mert mégiscsak velük élünk,ráadásul nem is egy olyan nagy házban.
Albérlet nem igazán jöhet szóba,drágák.Saját házat meg pláne nem tudunk,de mégis zavar az,hogy a szüleim nyakán kell felnevelni úgymond a picit(egy ideig).
Nem fognak minket megutálni,és elküldeni a francba,dé mégis ott van az,hogy zavar.
Valaki volt már ilyen hasonló helyzetben?
Esetleg olyan munkahelyet tud valaki ami otthonról végezhető a törpe mellett?
Angol alapfok megvan,illetve a végzettségem sajnos “csak” egy kereskedelmi eladó”.
Negatív megjegyzést kerüljük ha lehet,nem azokra vagyok kíváncsi.





Nagyon más opció nincsen, mint hogy leültök a szüleiddel, és elmondjátok, hogy terhes lettél, és meg szeretnétek tartani.
Esetleg még azt tudod tenni, hogy először megbeszéled külön anyukáddal vagy apukáddal (akihez közelebb állsz) és aztán a másik félnek is elmondjátok.
Szerintem, hasznos az is, ha a párod is jelen van a bejelentésnél, és kifejezi, hogy ő támogat téged.





Ja és gratulálok a babához :)
Sok sikert és boldog babavárást kívánok!





"de félek,hogy csalódni fognak bennem,hogy ilyenkor lettem terhes mikor munkám sincs és saját ház sem"
Ettől nem kell félni, mert biztos csalódottak lesznek, hogy a semmire szülsz egy gyereket a nyakukra.





Nézd, most mit vársz?
Tök mindegy, milyen körítést teszel a dolog mellé, a végeredmény akkor is az, hogy felelőtlenül, a szüleid pénzére vállalsz gyereket, letolva magadról a gyerekvállalás terheit. Úgy vagy vele, hogy oldják meg mások, te akkor is babázni akarsz, láthatóan nem érdekel, mi erről a szüleid véleménye, hiszen akkor az alapján döntenél, megtartsd-e.
Mármint, nyilván nem fognak örülni, hogy ilyen fiatalon - és ebből eredően nem túl stabil kapcsolatban - a nyakukra vállalsz gyereket, de legyél őszinte magadhoz, téged ez nem érdekel, te babázni akarsz és kész, amúgy nem érdekel, mi lehet ennek az egésznek a kimenetele.
És ez nem negatív megjegyzés, csak tudd, hogy a szüleid is tisztában lesznek ezzel, amit most ide leírtam, ők is pont ezt fogják gondolni. Oké, nem dobnak ki, mert a gyerekük vagy, de nyilván elég egyértelmű, hogy ez a helyzet.
Ha annyira meg nem érdekel, mi a szüleid véleménye arról, hogy félig nekik kell eltartani titeket, akkor nem értem, mit izgulsz. Elmondod nekik, hogy ez van, szokták a gondolatot, aztán puszi. Ismétlem, minden körítést felesleges, mert nem változtat a tényeken.





Ha egy alberletet se tudtok kivenni ketten, akkor hogy fogtok eltartani egy gyereket? Milyen eletet szansz a leendo gyerekednek?
Anyadek nyakan, szukolkodve, allando stresszben a penz miatt?
Es ha a szuleid ezt nem vallaljak? Es ha kiraknak, mert egyaltalan nincs kedvuk also hangon 3 evig a gyereked orditasat hallgatni es nem aludni?
Hany hetes vagy? En a helyedben ezt rohadtul atgondolnam meg.





Nem azért,de honnan tudjátok,hogy milyen a kapcsolatuk a szülőkkel?Illetve hogy a párkapcsolatuk milyen stabil,csak mert fiatalok?Lehet,hogy ha nem tartják meg a babát,az jobban fájna a szüleinek,mint ha megtartják és támogatják a gyereküket.Ezt itt senki sem tudhatja,csak a kérdező.Szóval felesleges,hogy itt xy szerint a szülők csak dühösek és csalódottak lehetnek és nem támogatóak.A kérdező munkát keres,a párja dolgozik,nem ingyenélők,csak így alakult az életük.Nyilván nem így tervezték,de így alakult.
Kérdező,te ismered a szüleidet,de szerintem is jobb minél előbb elmondani nekik,hogy fel tudjanak készülni.Szerinted hogyan viselnék?Ha jó a kapcsolatotok (és gondolom,hogy támogatók lehetnek,ha hagyták,hogy velük éljetek),akkor szerintem nem kell nagyon körítés,üljetek le egy nyugodtabb időpontban és mondjátok el,hogy ez a helyzet.
Amúgy ha jó a kézügyességed,csinálhatsz mondjuk kézműves termékeket,a neten tudnál árusítani.





Én is fiatalon lettem anyuka (20)
Viszont annyi különbséggel, hogy én már dolgoztam s jogosult voltam GYED-re. Viszont el nem tudtam volna képzelni hogy anyámmal vagy anyósommal éljek s neveljem a fiamat. Szerencsére “csak” 2 hónapot kellett anyósommal lakni. Utána kaptunk egy önkormányzati lakást albérletbe ami a mostani albérlet árakhoz képest ajándék. Sajnos az én szüleim nem voltak támogatóak. De jól végződött azóta vettünk házat, tervbe van a kis tesó is.
Kívánom neked a legjobbakat, mindenképp beszéljétek meg a szüleitekkel merre tovább.
De ha nem így alakult volna, ahogy most ha nem támogat akkor a pàrom, és nincs munkám akkor semmiképp sem tartottam volna meg így is voltak kétségeim de jól alakult.. Mindenképpen vállalnék valami munkát a helyedben, mivel adómentes is vagy jó fizetést kapnál még erre a pár hónapra…





Azért jellemző, hogy aki a kérdésre válaszol, kioktatás nélkül, az le van pontozva, aki meg jól kiosztja, az meg fel van.
Egyikőtöknek sincs fogalma sem, hogy a szülei milyenek, milyenek az egzisztenciális körülmények, milyen stabil a párkapcsolata,stb. De itt okoskodtok, felelősségrevonjátok a kérdezőt... milyen alapon? Semmi közötök hozzá, jogotok meg főleg. A kérdés csak annyi volt, hogy hogyan mondja el a szüleinek. Erre kellene válaszolni, ítelkezés nélkül... de ez agyáig alig jut el valakinek..
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!