Egyedülálló anyukák, akik az elejétől egyedül maradtatok és nincs segítségetek! Hogyan birjatok egyedül nevelni és eltartani a babát?

Elég szomorú hogy ezek szerint itt sokan egyedül képtelenek lennének gyereket nevelni. Nekem sem volt semmilyen segítségem, senki nem jött át leváltani, senki nem ment el nekem bevásárolni, minden megoldottam magam. Sok nő mellett olyan férfi van aki csak megnehezíti az életet mert segíteni nem hajlandó, de mosni kell rá, főzni kell rá, jól kell kinézni hogy nehogy panasz legyen, este meg még széttenni a lábadat is. Ennél még mindig jobb egyedül. Úgy osztod be az idődet ahogy csak akarod, ha nem akarsz nem főzöl egy hétig, nem mosol egy hétig, nem takarítasz, nem kell szórakoztatnod a gyerek kívül senkit, ha egyszer egyszer nem fürdesz, mert hulla vagy hát senki nem fog beszólni. Nem szól bele senki hogy hogyan csináld, csak te leszel és az ösztöneid. Csak az anyagi részen aggódnék, meg azon, hogy nem dobnak-e ki emiatt az albérletből? Ha étteremben dolgozol nem tudsz oda visszamenni majd, időben el kell kezdened olyan állást nézni, ahol a műszak is megfelel, gyerekbarátok is, és a pénz is jó. Önkormányzati lakást meg már igényelhetsz a terhesség 91. napjától egyedülálló szülőként. Lehet beletelik pár évbe mire kapsz, de onnantól nem kell aggódnod amiatt, hogy mikor raknak ki.

Az a fontos, hogy legyen pénz. Ha lelépett az apa, akkor - ha jól tudom - a bíróság segít. Másrészt ha lelépett, akkor - gondolom - foglalkozni se akar a neveléssel. Jogod van a gyerektartáshoz. Egyébként én férfi vagyok, túl 40-en de nincs még gyerekem/családom. Mindenestre jól jöhet pszichológusi terápia is, hogy felismerd azokat, akik le fognak lépni. Lehet, hogy TB alapon is el tudsz kezdeni valamit ezen a téren. Tervezett volt a gyerek ?