Mást is feszélyez az elvárás, hogy mindenkinek be illik jelenteni a terhességet?

Engem nem feszélyezett.. én sem kürtöltem szét, csak a közeli hozzánk tartozók tudták. :)

Egy fénykép lett rólunk megosztva, ahol látszik, hogy kismama vagyok. Aki szeretett volna rám írt, aki nem, nem.

Más nem tudja hányadik hétben vagyok, fiú vagy lány… stb :)

Mindenki eldönti, hogy kivel osztja meg az örömeit:)

Nem elvárás szerintem se.

Nem baj, ha nem akarod nagy dobra verni, de az kicsit fura, hogy titkolnád. A ló túloldala.

De ha ìgy érzel, hát így érzel. Azzal osztod meg akivel akarod.

Én is így voltam. Nem szerettem az ezzel kapcsolatos kötelező köröket, én is túl intimnek ereztem. De azért erőt vettem magamon és a szűk kornek elmondtuk mert ez az elvárás.

Tudom antiszocialis bunkó vagyok aki megérdemli hogy rá se nyissák az ajtót, nyugodjatok meg: nem is nyitja senki ;)

Ki az a mindenki? A főnökön és a családon meg persze egy-két közeli baráton kívül nem mondtam senkinek.

Vagy rájöttek, amikor látszotz vagy akiknek elmondtam tovább mondták másoknak.

Nyáron lettem terhes, így amikor látszódott volna a hasam, már kabátot hordtam, amiben nem látszott.

Volt, aki az utcában meglepődött, amikor egyszercsak babakocsit toltam.

Annak mond el, akinek akarod és azzal beszélj a terhességedről, akivel szeretnél. Ha valaki kérdezősködik, mond, hogy most sietned kell.

Pont tegnap gondolkodtam rajta, hogy mennyire nem vagyunk egyformák és mennyire máshogy éljük meg a terhességeinket, illetve kívülállóként hogyan is kellene reagálnunk, hogy az ne legyen sértő/kellemetlenkedő.

Részemről már a közvetlen családnak elmondani is fura volt, de utána nagyon jól estek az érdeklődések, illetve a féltő törődés és én nagyon jól éreztem magam kismamaként.

Van barátnőm, aki utálta az egészet, bálnának érezte magát, kijöttek a pattanásai, alig várta, hogy vége legyen, így beszélni sem szeretett róla sosem.

Nekem a legcukibb élményem az osztálytalálkozó volt, ahol 15 hetes voltam, nem látszott rajtam semmi, nem is mondtam semmit. Azt hiszem 2 hónappal később került ki egy fotó facebookra, kirándulni voltunk és már egyértelműen kerekedtem.

Hát az osztálytalálkozós csoportban szétszedtek, hogy miért nem mondtam?

Miért is mondtam volna? :D

Szerintem is intim dolog, nem vagyok az a típus, aki világgá kürtöli a magánügyeit. Ellenben a közeliekkel az első bejelentés fura érzésétől eltekintve szívesen beszélgettem és fogadtam tanácsokat is. Szerintem fontos, hogy tudjunk valakivel beszélgetni ezekről, ha igény van rá. Az sem baj ha az illető nő és átélte már.