Mi a véleményetek,ha egy 18 éves lány terhes/babát vár?

18 évesen egy évnyi munkaviszonyod nincs. Ha most kiütöd magad 3 évre a gyerek miatt, elkezdhetsz te akármilyen OKJ-s tanfolyamot, nem szívesen fognak felvenni sehova se, pláne nem kisgyerekkel a nyakadon, amikor koronavírus van, már akkor nem mehet a gyereked iskolába, ha taknyos, mert haza zavarják.

Az, hogy most jól éltek, egy dolog. Hiába mondják, hogy "ahol 2-nek jut, ott jut a harmadiknak is". Nem így van. Mi van, ha sajátos etrendet kell neki kiváltani, vagy olyan betegsége lesz, hogy orvosról orvosra, gyógytornászról gyógytornászra kell járnotok? Azt hogy fogjátok fizetni?

Igen, azokat sem értem amúgy, akik itt várnak választ az életük nagy kérdéseire.

Vállaljon-e gyereket vagy ne?

Ha ne, akkor hányat?

Hány évesen?

Tényleg imádom ezt az oldalt! :D

1 Lakva ismerszik meg az ember

2 biztos anyagi háttered akkor van ha van egy kis félrwtett pénzed + jogosult vagy a gyedre (nem árt ha a maxra) mert bármi történhet.

Persze jó ha anyuék támogatnak, de az nem a TE biztos háttered.

És nem akarok vészmad@r lenni de egy nő bizony magának szül.

Mert egy pasi könnyen leléphet a gyerek nélkül. De neked már nem olyan "egyszerű ez"

3 ha attól tartasz h mások leszólnak emiatt, akkor még korai.

Ki nem sz.. ja le h mások mit mondanak.

Soha nem lesz olyan h mindenki egyetértsen azzal amit Te teszel (ha veled alszik az a baj, ha nem az a baj, ha sokáig szoptatsz az a baj, ha nem akkor az. Ha egyáltalán nem, az főben járó bűn stb)

Nekem 18 évesen még az érettségim sem volt meg. Egyébként baromira felnőttnek hittem magam, de így mai fejjel visszagondolva iszonyatosan gyerek voltam, pedig most is csak 25 éves vagyok.

19 évesen fejeztem be a gimnáziumot, utána a jogi egyetemet is elvégeztem. Egy éve dolgozom, de még így sem akarunk belevágni a gyermekvállalásba. Túl nagy felelősség.

Pláne egy 18 évesnek, akinek nincs munkatapasztalata.

Nekem édesanyám azt tanította, hogy annyi gyereket vállalj, ahányat EGYEDÜL is el tudsz tartani. Ha pároddal történik valami (halál, elválnak útjaitok stb.), akkor egyedül meg tudnád oldani a gyerek felnevelését?

Ha a válasz nem, akkor pláne ne vállaljatok gyereket.

Ráértek még.

23as, oké, de mi van, ha a kérdező éppen pont egy ősanya? A legjobb barátnőm 20 évesen szülte az első gyerekét. Nem becsúszott. Azóta 30 éves, 6 gyerekük van, mindegyik tervezett, és még egy tervben van. :D nála kiegyensúlyozottabb, életvidámabb, kedvesebb, energikusabb nőt nem ismerek. Én el nem tudnám képzelni, hogy úgy éljek, mint ők, de hát van aki, erre született.

Nem mondom, hogy a kérdező is, de ezt egyikünk se fogja itt megmondani, hogy így van-e.

"baba mellett is szerintem egy OKJ képzést is megtudnék oldani,illetve letenni."

Oh csillagom, halvány lila gőzöd sincs, milyen felelősséggel tartozni egy apró életért. 0-24-es meló. Nincs az, hogy neked most tanulni kell és félreteszed, azt a gyerek meg csendben elvan magában. Ráadásul éjjel is kelni kell hozzá, nem is egyszer. Hidd el, hogy egy gyerekre tényleg nem lehet felkészülni, se lelkileg, se fizikailag, mindegy, hogy mennyit olvasol a témában és hány embert kérdezel róla. Azt meg már meg sem említem, hogy a férfiak többsége inkább megfutamodik a felelősség alól, vagy a beígért segítség és támogatás egy marék lepkefinggal egyenlő (tisztelet a kivételnek).

És akkor ott van az anyagiak. Nem 2 forint egy gyerek, pláne, ha speciális igénye van (pl. tápszer, gyógyszer, gyógytorna, ne adj' isten valamilyen komolyabb betegség, amit kezelni kell). Felettébb kíváncsi lennék, ha esetleg a párod úgy dönt, hogy ő köszöni, mégse kér a papás-mamásból, te eltudnád egyedül tartani azt a porontyot? Mert el nem tudom képzelni, hogy milyen férfi az, akinek minden álma egy gyerek egy 18 évestől.

És még a végére annyit, hogy amíg az érdekel, hogy ki mit szól/gondol a terhességedről, addig én a helyedben megfontolnám, mivel nem másoknak szülsz, hanem magadnak.