20 éves leszek. És már nagyon szeretnék babát és párom is szeretné de elhatároztuk még egy kicsit kiélvezzük az egyedül létet rendbe rakjuk magunkat anyagilag és jöhet is a baba. Ti hogy voltatok ezzel? Ti is így megbeszéltétek vagy véletlen jött?

21 éves vagyok, mi is sokszor beszéltük, hogy milyen jó lesz amikor babázhatunk már.. De csak olyan 23 éves korom körülre terveztük a babát, hogy picit még építhessem a karrierem addig (a párom már jó pár évvel régebb óta dolgozik mint én, szóval miattam volt ez az egész így tervezve)...

Aztán ahogy megbeszéltük ezt, a következő hónapban nem jött meg ami azért érdekes mert védekeztünk de ezek szerint valahol mégis félrecsúszott a dolog :) terhes lettem..

Igazából így sem jelent ez problémát mert együtt élünk már, elég régóta együtt is vagyunk..Van saját lakás, autó és minden ami kell, anyagilag is belefér egy kisbabó, úgyhogy kicsit a sors felülírta az eredeti tervet de ennek így kellett történnie, hamarosan érkezik a mi kis manónk :)

Na akkor csak hogy egy ellenpélda is legyen itt: 18 évesen jöttem össze a férjemmel, 20 voltam, amikor összeházasodtunk. Szerettünk volna babát, de nem jött össze sokáig. 27 évesen szültem végül az elsőt. 😊 A legjobb dolog az életemben a férjem, soha egy pillanatra sem bántam semmit vele kapcsolatban. A gyerekek pedig igazi kis csodák.

43N

18-20 eves koromig en is meg voltam gyozodve rola, hogy majd mi megmutatjuk, mit pruntyognek bele az oregek, EZ az igazi szerelem, nem ertik meg??? :D

Aztan utana persze felnottem, es par evvel es kapcsolattal kesobb, mar joval erettebben ugyanezt mondom, mint a lehurrogott “oregek”.

Fiatalsag, bolondsag, szep elethelyzet, csak eppen nem tul realista, na. :)

13-mas vagyok, nem értem a lepontozás okát .. A kérdező a történeteinkre volt kíváncsi, én leírtam a miénket/enyémet...

Szerintem az a fontos, hogy mind a ketten úgy érezzük, hogy készen állunk erre és a jelenlegi életkörülmény is engedi.. Annak ellenére, hogy most nagyon boldogok vagyunk a párommal tudom én is, hogy benne lehet a pakliban, hogy lehet 10 év múlva történik velünk valami de most nem gondolnám, hogy így lenne.. De ez ugyanúgy megtörténhet egy 25,30,40 éves nővel és párjával is :)

Én örülök, hogy fiatal édesanya leszek és nem lett volna szívem elvetetni a babát, bármi történik én felfogom őt nevelni ..

Jobb ez így mintha 35-40 évesen szülnék mint manapság sok nő, aki vár a “tökéletes” társa, aztán csak azért esik végül teherbe (ha tud) mert kapuzárási pánikja van 🤭

Nyilván jobb ha megbeszélitek annál, mintha csak úgy felkészületlenül ér a dolog.

Én most nem reagálnék a kérdező kapcsolatának a jövőjére, de például én már 7éve megtaláltam az ideális párt, hozzámentem, az elejétől beszélünk a gyerek témáról, és kb ezerszer toltuk már el ezer okból kifolyólag, amit előre nem láttunk. Utólag mindig örültem, hogy nincs még gyerek. Szóval a terv jó ha van, de sose tudhatod mit hoz a jövő (a gyereket azért tudni lehet, ha nem védekezel). A lényeg hogy legyen meg az akarat mindkét félnél egyformán, anyagi háttér stb.