Mi az inzulin-rezisztencia?

Hosszú lesz, bocs:

Az inzulin érzékenység csökkenését nevezzük inzulin rezisztenciának (IR). Az inzulin a szervezetben éjjel-nappal kis mennyiségben jelen levő hormon, a hasnyálmirigy (pankreász) terméke, a vércukorszint szabályozásának egyik oldala. A szájon át felvett szénhidrátok (a cukrok és a keményítő) a bélből szőlőcukor (glukóz) formájában kerülnek (vércukorként) a vérkeringésbe. A vércukorszint emelkedésére a hasnyálmirigy többlet-inzulint küld a vérbe, ami aztán segít a cukrot elraktározni az izom- és zsírsejtekben. Számos más szerv sejtjeibe (máj, agy, vese, vérsejtek) a vércukor bejut magától is, de az inzulin sok minden más folyamatot is szabályoz: ez az egyetlen "igazi" anabolikus hormon, ami a test felépítését szorgalmazza - magyarul, hizlal.

Ha az inzulin hatékonysága csökken, mert a zsír- és izomsejteken levő fogadó helyek (a receptorok) rosszak, és nem ismerik fel az inzulint (mint amikor rossz a zár és nem tudjuk kinyitni az ajtót a megszokott kulccsal) vagy a sejteken belüli további anyagcsere-lépésekkel van valami öröklött vagy szerzett baj, elmarad a kívánt hatás, tehát nem csökken le a vércukorszint. Erre a szervezet úgy reagál, hogy a hasnyálmirigy több inzulint termel, hogy a többlet-inzulin valahogy jobban elvégezze feladatát. Igen ám, de eközben a sok inzulin sok mást is csinál ott, ahol nem kéne, pl. hizlal, és az étvágyat is fokozza. A felszaporodó zsírsejteken is persze ugyanolyan rosszak a receptorok (vagy a sejteken belüli folyamatok), így a megnőtt keringő inzulinmennyiség vércukor-szabályozó hatása is kevesebbnek bizonyul, ami további inzulin-túltermeléshez vezet. A sok inzulin hatására olykor-olykor egyszer csak mégis lecsökken a vércukorszint, ami kifejezett éhségérzetet, cukor iránti vágyat provokál. Ördögi kör ez bizony: csökkent inzulinhatás - több inzulin - éhségérzet, elhízás - még rosszabb inzulin hatás - tovább fokozódó inzulin rezisztencia.

Közben annyira megromolhat a vércukorszint szabályozása (különösen, ha más okoknál fogva még az inzulintermelő képesség is csökken), hogy a vércukorszint emelkedése állandósul, ekkor cukorbetegség alakul ki. Tehát az inzulinra való csökkent érzékenységről van szó, ami a normálistól csak kicsit különbözőtől az igen súlyos formáig minden változatban előfordulhat. A teljes IR nagyon ritka, életveszélyes állapot, viszont a mindennapi életben gyakori, kisebb mértékű IR-val járó állapotokban ezt a tény sokáig nem is volt köztudott. Az IR-ral kapcsolatos betegségek végső soron az érrendszer károsodásához vezetnek, aminek súlyos megnyilvánulásai a szívinfarktus, korai érelmeszesedés (elbutulás), agyvérzés, veseelégtelenség, érszűkület.