Ti mit változtattatok meg a terhességetekkor az étkezében, hogy egészségesebbek legyetek? Illetve mennyire sikerült kiűzni a negatív érzéseket meg a stresszt?

Semmit nem változtattam az étkezésen, annyi, hogy nem ittam többet alkoholt, előtte azért szerettem.

Terhesség előtt pedig sokkal erősebbek voltak a negatív gondolataim (sok-sok depressziós időszak, állandó szorongás), ez szerintem a hormonok hatására megjavult, félek, hogy mi lesz szülés után.

Mivel tudtam, hogy a magas vércukorszint árt a babának és terheli a hasnyálmirigyét, plusz legtöbbször ezért lesznek 4+ kilósak (mielőtt jönne valaki, igen van genetikai háttere is, de sokkal jellemzőbb, hogy a megemelkedett inzulintermelés okozza a sok cukros és gyors szénhidráttartalmú ételtől) így én odafigyeltem, hogy ne egyek semmit amiben cukor van. Gyümölcsleveket egyáltalán nem ittam (bár azt évek óta kerülöm, tök üres kalóriák és egy tonna cukor).

A stresszt sajnos sokkal nehezebb volt száműzni. Mondhatni nem is sikerült. Sajnos saját céggel nem tehettem meg, hogy nem dolgozom. Így viszont ugyanazok a hatások értek, mint teherbeesés előtt. 38. hétig dolgoztam. Az utolsó időszak olyan volt mint a karácsony előtti hajtás.

Az első trimeszterben örültem neki, hogy valamit meg tudok enni. Bármit. Alapvetően szendvicseken és gyümölcssalátán vegetáltam végig a 15. hétig, mert addig mindentől rosszul voltam, de furcsa módon a pizza az csúszott mindentől függetlenül, szóval az is rendszeres vendég volt. Szerettem volna az egészséget előtérbe helyezni, de amikor már két napja konkrétan a víz se marad meg az emberben, akkor inkább az éhen halás veszélyein kezd el gondolkodni, és feladja a nagy elveit az egészséges életmódról.

A 15. héttől kezdve kb elmúltak a rosszullétek, onnantól kezdve ettem mindent. Néha megengedtem magamnak egy kis nasit is, sütit meg ilyesmit, a terhességem előtt ilyeneket nem ettem, de most jól estek.

Előzőleg is könnyedén vettem az életben a nehézségeket, arra viszont nem számítottam, hogy a gyerek kapcsán milyen stresszt fogok átélni. Nagyon paráztam, hogy minden rendben legyen, aggódtam az ultrahangok között, hogy ugye fejlődött és pont annyit, amennyit kell (amíg nem éreztem a mozgásait, addig meg azon is aggódtam, hogy megvan-e még), és mindene megvan és ugye nem történt semmi baj időközben. Ilyen stresszt és aggodalmat semmivel kapcsolatban nem éreztem még korábban. A munkám könnyű volt elengedni, nagy volt a felelősség, de nem életek múltak rajta, csak sok-sok pénz az amerikai főnököknek, az meg őszintén szólva, nem tudott érdekelni már a terhességem előtt sem. A párkapcsolatom szerencsére rendben volt mindig is, szóval ha esetleg mégis valami felbosszantott, akkor könnyű volt megnyugvást találni a férjem mellett.

Napi 2 helyett csak 1 kávét ittam

Nem fogyasztottam kólát, sem más szénsavas agyon cukrozott üdítőt

Próbáltam több vizet inni, mint előtte kb 3litert vagy 3,5-t.

Próbáltam több zöldséget enni és főképp enni, mivel reggeli sokszor kimaradt, és arra rá kellett venni magam.

Tudom, tudom, nem vitaindító kérdés volt, de azért ennyire nem kell véresen elitélni a cukrot sem ám... Én meg is őrültem volna, ha nem ettem volna. Az tény, hogy a terhesség előtt is már évekkel csak teljes kiőrlésű kenyeret eszek reggelire és vacsorára, így ezt nem kellett változtatni, de azér napközben lacsúszik a csoki, mert annyira kívánom... És nem lettem sem terhességi cukros, senem híztam el, ez inkább genetika vagy a mozgás hiánya miatt lett volna.. Most tartok a 40. héten 10 kilónál, ebből 5 kiló minden, ami a babával kapcsolatos (baba 3,5 kb.) Kólából cukormenteset iszok, ha szoktam... Kávét pedig amikor megkívánom, ez általában csak napi 1. A baba elvesz mindent tőled, ami kell neki, és semmi baja nem lesz egy kis csokitól, elhiheted... Tehát, én azt tanácsolom, hogy semmiképpen ne gondolkozz végletekben az étkezés terén... Nem kell megvonnod magadtól a finomságokat, csak mert másoknak ez ad biztonságot.

Első voltam egyébként.

Ja, azt elfelejtettem mondani, hogy tervezés alatt meg első két trimeszterben szedtem magzatvédő vitamint is.