A második terhességem, örülök neki, de mégis félek? Ez normális ilyenkor?

Énis így vagyok vele, bár mi még csak próbálkozunk a babával, de hetente meggondolom magam. Egyszer csináljuk védekezés nélkül, aztán kövi alkalommal megkérem védekezzünk, mert vágyom a babára, de félek is tőle, pont ezek miatt az érvek miatt amiket felhoztál. 2 éves a lányom, de fogalmam sincs, hogy fogja viselni. A lányomnál könnyebb volt, ott csak mi voltunk ketten, meg tudtuk beszélni, hogy akarunk-e gyereket, és egyet is értettünk, de most itt egy kis élet velünk aki még nem tudja elmondani, hogy hogyan érezne egy kistesót iránt, vagy mit szeretne, és ez megrémiszt. Nem akarom, hogy a mi vágyaink miatt ő sérüljön lelkileg.

Én most úgy vagyok vele, hogy nem görcsölünk rá, nem tervezgetünk, ha akar jönni, nem akadályozzák meg benne, de nem is figyelem peteérésemet, hogy mikor kéne együtt lennünk, hogy megfoganjon. És ha esetleg mégis összejön akkor tudom, hogy meg fogjuk oldani úgy, hogy szeressék egymást, hogy jó testvérek legyenek, hogy ne jusson sokkal kevesebb figyelem a lányomra, mint a picire.

Neked is ezt tanácsolom, hogy van még 9 hónapos, olvasgass utána, tervezgess, hogy hogy lenne a legjobb, mindkét gyereknek. Én pl találtam egy hordozás és szoptatási tanácsadót, aki mdgtanít kendőben szoptatni, így ha az első 6 hónapban nonstop szopni fog a baba, akkor is tudok a lányommal labdázni, mesét olvasni, vagy bármit csinálni. Így nem fogja magát annyira kirekesztve érezni.

Na én akkor már úgy írok róla, hogy túl vagyok rajta. 4 hós múlt a kisebbik. 18 hós kisfiam mellé született a kislány. Aggódtam én is mit hogyan fogok tudni megoldani, házimunka, főzés, játszi a nagyobbal, stb. Egy szó: HORDOZÁS. Mindent megoldott, magamra kötöttem a kisleányt, ő édesdeden aludt én meg tudtam a nagyobbal foglalkozni, mosogatni. Főzni azt nem tudtam, kifőzdéből hoztam minden nap az ebédet, de minden mast szepen el tudtam vegezni. Szoptatni is lehet hordozoban, bár a gyermekem tápszeres volt pár hetes korától fogva, a cumisuveget is odafogattam a kendohozves tudott is enni. Az hogy a nagy fogja e szeretni a kicsit vagy feltekeny lesz konnyen kideritheto abból, ahogy a tobbi gyerekhrz viszonyul. Mit csinal, ha latja, hogy mas gyerek van a kezedben, szeretgeti a tobbi gyerkocot a jatszoteren? Én tapasztaltam, a fiunk mindig minden gyereket, felnottet szetetgetett, puszilt, simogatott. Nem zavarta, ha az unokahuga van az olemben es nem ő. Most ugyan ez a tesójánál. Szeretgeti, nem zavarja, ha a tesója van az ölemben. Ha a ti nagyobb gyermeketek nem ilyen tipus akkor sem lesz baj, idoben ra fog jonni, hogy klassz jatszopajtast kapott. A pároddal a kapcsolat rajtatok múlik. Mi a masodik megszuletese utan hatarozottan ereztuk, hogy a szexualis eletunk megvaltozott, kb heti egyre csokkent az osszebujasok szama, na nem azert, mert nem kivantuk egymast, szimplan hullák voltunk, ez kb most kezd javulni, persze hullák vagyunk sokszor most is, de leultunk, es megbeszeltuk, hogy tobbet kell egyutt lennunk, es mukodik. Ez tok sablon szovegnek tunik, de tenyleg a beszéd volt a kulcs, elmondtuk egymasnak mi bánt, min lenne jo valtoztatni.

Ja, hogy jó anya leszel e? Persze, gyetmekeidnek a legjobb :)

Kedves utolsó!

Köszönöm, engem kicsit megnyugtattál :)

Ja és az én kisfiam sem féltékeny típus, ennek előre is örülök! :)