Terhes lettem, de most mégis rettegek! Ez normális?

Szerintem természetes. Legalább is én is így éreztem.

Persze, szerintem mindenki megijed ilyenkor, mivel nem kis dologról van szó.

2 évig gyúrtunk a gyerekre. Megláttam a pozitív tesztet és sírvafakadtam, hogy uramisten, mi lesz velem. Gyorsan elmúlik, hidd el. :)

Hasonló körülménynlek között nekünk is fél év után sikerült, egy hete tudtam meg. Én nem ijedten meg viszont egyáltalán nem fogom fel, hogy mit jelent - valószínűleg ezért nem rettegek :D szóval teljesen normális szerintem, hogy főleg az elején, még nem tudjuk helyén kezelni a dolgot, ezért van rá még 8 hónapunk, ki van ez találva ;)

Mikor pozitívat teszteltem sírtam örömömben el se hittem, most 16 hetesen néha rám jön a pánik hogy most mi lesz, biztos felvagyunk rákészülve? Aztán eszembe jut anyukám aki 2 gyereket nevelt fel egyedül és megoldotta, ez megnyugtat.

Szia! Valahogy együtt érzek veled! Én a harmadik próbálkozós hónapban estem teherbe, most vagyok 7 hetes. Mindig azt hittem, ha kiderül, biztos sírni fogok örömömben, vagy ugrálni, de most semmi. Igazából ránéztem a tesztre, jé pozitív, jól van akkor. Nem az, hogy nem vagyok lelkes vagy boldog, csak nem azt a kitörő örömet éreztem, amit gondoltam, hogy érezni fogok. Tele vagyok kétségekkel aggodalommal. És azt hittem, különleges érzés, de egyelőre még semmit sem érzek a görcsökön kívül. Azt hittem, a széltől is óvom majd magam, de továbbra is úgy csinálok mindent ahogy eddig, az emelgetésen és a káros szenvedélyen kívül, mert ezekre azért figyelek! És én is azt érzem, hogy még nem vagyok igazán felkészülve, egy csomó dologgal nem vagyok tisztában, és ahogy olvasgatok dolgokat, és hallgatom a többi anyukát a rendelőben, kamillázok, hogy jé ezt is kell? erre is figyelni kell? ezt még nem is hallottam mi az a fogalom? ez milyen vizsgálat, mert erről sem volt fogalmam... Elveszett a fejem, kész. De remélem, hogy csak arról van szó, hogy még a korai terhességem miatt kevésszer látott az orvos, és még kevés idő telt el ahhoz, hogy tájékozott legyek. Nem akarok szupermami lenni, mert szerintem azok túlgörcsölnek mindent, és túlságosan sokat foglalkoznak olyannal amivel nem kéne :DD De szeretnék felzárkózni ismeretileg. Remélem változni fog ez. Mint sorstársamnak annyit javaslok neked is, hogy ne görcsöljünk ezen annyira, jó anyukák leszünk :) Hiszen ez az egész azért van :)