A második abortuszom lenne mit csináljak?

Nem rosszindulatból írtam, ez az igazság. Ha magadra vetted, az a te bajod, majd elmúlik.

Eldöntötted, hogy mész abortuszra, mert nem akarod, hogy nélkülözzön, és azt sem szeretnéd, hogy más nevelje fel örökbe adás után. Szvsz elveteted. Akkor nem értem, minek ez a kérdés?

Ha én ilyen helyzetbe kerülnék, lehet h végigsírnám a 9 hónapot, de mivel tudnám hogy az egy élő baba bennem, eszembe sem jutna, hogy megöljem. Ha felnevelni nem tudnám, meg apuka/szülők sem támogatnának, akkor is a legminimumabbnak érezném, h legalább mással, máshol, legyen boldog. Ő nem tehet semmiről, se a nemjó gyógyszerről, se a kiszakadt gumiról, se az apja vadállatságáról, se az én meg az apuka meggondolatlanságáról, se semmiről.

Nekem egy végigsírt terhesség, egy végigszenvedett vajúdás, meg egy örök emlék, és ha felnevelni nem tudom, akkor a szeretetnek a legönzetlenebb formája, h számára így biztosítsak szerető otthont.

A sz'r anyagi helyzet meg egy dolog, azért kap az ember rengeteg segítséget, holmit, játékot attól, akinek nincs rá szüksége már, h ez ne legyen az elvetetés alapja.

Gólyahír alapítvány oldalára csak nézz rá, olvasgass, szemlélődj. Kérdés nélkül segítenek abban, amiben TE szeretnéd.

Nem kell lemondani a babáról, ha nem akarsz, segítenek elindulni, otthont kapsz, babaholmikat, ellátást; ahogy már annyi más, hasonló helyzetű lánynak segítettek.

Nem azt mondom h dönts itt és most, de egy ránézést megér szerintem.