Valaki megtudná nekem mondani meddig lehet elvetetni a magzatot? Hányadik hétig illetve hónapig?

Itthon a törvény 12.hetig engedélyezi, ha csak nem áll fenn valamilyen egészségügyi probléma, ami indokolná a későbbi abortuszt.

Ja és az utolsónak: minek válaszol az, aki még olvasni és szöveget értelmezni sem tud?! Hol láttál olyat, hogy a kérdező terhes?! És hogy például el is akarja vetetni? Leírta, hogy amúgy ellene van, nyilván csak érdeklődött, lehet elméleti a kérdés... Nem kell rögtön a másik tornának ugrani! Amúgy meg szerintem saját magadon kívül te csak ne akard megmondani másoknak, hogy szexeljenek-e vagy sem, azt majd mindenki eldönti maga!

Még csak 10 éves voltam, amikor beleszerettem egy fiúba, aki tőlem 3 évvel volt idősebb. 14 voltam, amikor elkezdtünk járni. 16 évesen teherbe estem tőle. Mindenki ellenezte, hogy megtartsuk a babát. Apámnak nem is mertük elárulni. Az ő szülei kiröhögtek, azt mondák, az ők fiuk még túl fiatal a családalapításhoz.

Éjjel-nappal csak sírtam. Anyám azzal nyugtatott, hogy az még nem baba, csak néhány csepp vér lesz az egész. Akkoriban még nem volt internet…

Mindenki azt mondta, hogy csak az én érdekeimet tartják szem előtt. Hazudtak! Mindenki a saját kényelme miatt döntött így. Senki nem akart a gyerek okozta kényelmetlenségek miatt változtatni az életén.

Amikor magamhoz tértem az abortusz után, úgy éreztem, mintha kitéptek volna a lelkemből egy darabot.

Elkezdtem templomba járni, hogy békére leljek. Sokat imádkoztam. Egyszer egy látomásom is volt. Egy hang azt mondta nekem: „mami, én látlak téged!’ Én megkérdeztem: mit tehetnék érted? A válasz így hangzott: „Nevezz el, hisz nincs nevem”. Megkérdeztem: „Milyen nevet szeretnél?” – „Arina, (az én nevem pedig Marina) de M nélkül, mert nekem nincs mamim.”

Nagyon sokat sírtam. A fiúval szakítottunk. Később elvett egy nőt, akinek már volt egy gyereke, de közös gyerekük nem született.

Én hála Istennek, amint gyereket akartam, teherbe is estem. Most, hogy már van egy lányom, igazán értem, mi is az a gyerek; kérlek titeket, ne öljétek meg a gyereketeket, ez a legértékesebb, ami egy ember életében lehet. Bárhogy is alakuljon, Isten segít!

Már 20 év eltelt az abortuszom óta, de még mindig úgy sírok miatta, mintha tegnap történt volna. A gyermekem most 19 éves lenne. Úgy szeretném átölelni őt, térdre borulni, bocsánatot kérni. Attól, aki nincs. Attól, aki miattam nincs.

Tudnotok kell, hogy a pénz nem számít. És az emberek véleménye sem, pletykálni mindig fognak rólatok, bármit is tesztek. De a gyereketek élete mindennél fontosabb. Tartsátok meg! Könyörgöm!

Marina, 35 éves

"Mindenki azt mondta, hogy csak az én érdekeimet tartják szem előtt. Hazudtak! Mindenki a saját kényelme miatt döntött így. Senki nem akart a gyerek okozta kényelmetlenségek miatt változtatni az életén. "

Lehet, de 35 évesen már tudnod kéne, hogy a gyereket minden esetben MAGADNAK és a párodnak szülöd, nem "mindenkinek". Nem értem, miért vártad volna el, hogy a ti hülyeségetek miatt mások szívjanak és változtassanak az életükön. Vagy csak a te életed számít, másé nem?

Ezt most a 35 évestől kérdezem természetesen, nem a 15 évestől.

#18, nézd meg te - már ha buksz a manipulatív hazugságokra. Én már láttam elégszer.

#16, és mondd, ha valaki megfogadná a szavaid, aztán mégse jönne be neki, mit tegyen? Hogy vállalsz felelősséget a szavaidért?

#16 gyönyörű show-műsort nyomtál itt le, majdnem meg is hatódtam... Nyilván látomásod volt, ahol a nem létező gyereked beszélt hozzád. Hagyjuk inkább.

Felnőtt ember, hogy mondhat ilyet, hogy a pénz az nem számít??! Már hogy a viharba ne számítana? Megfelelő anyagi helyzet nélkül nem lehet gyereket nevelni! Miből fog enni, inni a gyerek? Miből veszik meg neki a pelenkat, kiságyat, ruhákat, cumikat, miből lesz iskoláztatva stbstb..? Ezekre válaszolj már nekem. Persze Isten segít, nyilván... Kitörölheti vele a hátsóját, ugyanis ha ő nem segít magán és nem oldja meg a helyzetét, akkor helyette SENKI más nem fogja. Biztos azért van amúgy annyi éhező gyerek, mert Isten rajtuk is segített. Annyira szánalmasak ezek a szent beszédek, hogy nem fontos a pénz, elég ha szereted, Isten úgyis megsegít, mindenképp tartsd meg, különben életed végéig bánni fogod blabla. Nem is értem minek kell idekeverni a vallást. Ez nem az a témakör.

Nem is értem mit könyörögsz egy idegen ember hasában levő pár hetes embrió miatt, de elég nevetségessé teszed magad ezzel. Mitől lesz neked attól jobb?! Miért akarod mindenáron rábeszélni mindenféle sületlen dumával arra, hogy megtartsa, ha ő egyszerűen NEM akarja?

Az viszont roppantul érdekelne, hogy mi van ha sikerülne rábeszélni, azonban a számításaid, miszerint nem számít a pénz és Isten majd úgyis segít, nem jönnek be, akkor mit teszel..?! Ja hogy te mosod kezeid, hisz ez már nem a te bajod, majd a kérdező megoldaná, ahogy tudja vagy épp nem tudja. Gondolkozni ki fog..? Néha ugyanis nem ártana azt sem, Isten biztos elnézi neked.....