Mennyire megterhelő lelkileg és testileg egy abortusz?
LeaCasanova:
Velem ugyanez a helyzet, a 27 éves válaszoló vagyok. Én is nagyon megbántam és nekem sem nagyon akar múlni a fájdalom lelkileg. Anyámmal azóta minimálisan beszélek ha kérdez válaszolok kb ennyi. Nem mondtam még neki de ezzel igazából örök sebet hagyott bennem a hozzáállása is és soha nem felejtem el, hogy nem támogatott.
DE! Neked is azt üzenem ha lesz még alkalom arra, hogy terhes leszel, ne foglalkozz a véleményekkel, csak magadra hallgass. És igaz leírtad hogy neked 2 hónapos kapcsolatod volt, és arra mondta ezt, nekem 2 éves és mégis. Mintha valami diszkóban csináltak volna fel úgy éreztem magam a véleményétől. Szóval én megfogadtam, innentől kezdve nem hagyom senkinek, hogy elszomorítson és magamra fogok támaszkodni, és erős leszek, ha már másra nem lehet. Én is nagyon beparáztam, első terhességem volt. Azt se tudtam kihez szaladjak, hogy elmesélhessem és megértésre leljek megnyugtatásra, hogy nem lesz semmi baj, segítünk, segítek! DE nem kaptam meg, ennyit erről. Bocsi kérdező, kicsit offoltam a témát.
27 éves vagyok, van munkám, karrierem, párkapcsolatom és szeretőm. Terhes lettem gyógyszer mellett(antibiotikum bezavart), azt se tudom melyik az apa. Nem fogom megtartani a gyereket, pedig anyagilag elbírnám, de egy szar párkapcsolatba nem fogok gyereket szülni. Egyedülálló anya meg nem leszek. Szóval én most várok az abortusz időpontjára és senki nem tudna olyat mondani, amitől meg akarnám tartani. Nem is tudok gyerekként gondolni rá, egy hatalmas hibaként, betegségként asszociálok rá, amit műtéti úton meg kell oldanom... Igaz én sosem voltam gyerekcentrikus és később se szeretnék gyereket.
És jöhetnek azzal, hogy gyilkos vagyok, hidegen hagy. Még a Néma sikolyt is megnézették velem, az se érintett meg. Egy probléma növekszik bennem, de azt elérte hogy szakítottunk a párommal és a szeretőmmel. Maximum akkor tartanám meg, ha nem lennének anyagi problémáim, olyan párom lenne akire 100%ban támaszkodhatok és nem kellene nagyszülőkön-állami támogatáson tengődve gyereket nevelni. Le lehet szólni, de én magamnak és a gyereknek is csak a legjobbat szeretném. Ha ez nem megoldható, akkor nem kell a gyerek.
33# válaszoló:
Most vannak anyagi problémáid vagy nincsenek? Mert írtad, hogy nincsen aztán meg, hogy van...Elmondtad mindkét pasinak, hogy terhes vagy azért szakítottatok?
Már bocs, hogy így megkérdezem, de ez durva sztori.
"Nem fogom megtartani a gyereket, pedig anyagilag elbírnám"
"Maximum akkor tartanám meg, ha nem lennének anyagi problémáim"
legalább olvasnád vissza, mielőtt elküldöd.
Meg is érdemled, nem játszottál tisztességesen, 2 vasat tartottál a tűzben. És nem olvastad a betegtájékoztatót...
Ilyen hozzáállással tényleg az abortusz a legjobb döntés.
Nincsenek anyagi problémáim, így hogy teljesen a munka mellett vagyok, annyit túlórázok, amennyit akarok és nem kell délután négyre hazamennem. Így tudom fizetni a hiteleimet, fenntartani a lakást...
Ha kiesnék a munkából nem lenne rendes keresetem, nem tudnék mindent megadni a gyereknek.
A srácok nem tudnak a gyerekről, de egyikre se támaszkodhatok. Az egyik álláskereső diplomás a másik meg minimálbérért dolgozó szakmunkás (és mellékesen menyasszonya van 3 éve). Nagyszülők nincsenek, nem tudnám rájuk bízni a gyereket. Így értem, hogy igenis megtehetném, hogy majd lesz valahogy és megtartom, mert jajj de tisztelem az életet, vagy most amíg nincs egy centis elvetetem, mert nem tudom számára biztosítani hogy mindent megkapjon.
Mindenesetre arra jó volt, hogy mindkét srác lapátra került és többé nem választok magamnak olyan párt, akit nekem kell eltartani, vagy megbízhatatlan.
(Az meg hogy nem olvastam el a betegtájékoztatót... Azért szedtem fogamzásgátlót, hogy menstruáljak. PCO-snak mondtak és az orvos szerint nem volt peteérésem, se rendes hormontermelésem. Ha gyereket akartam volna, hormonkezelésre kellett volna járnom. Azért szedtem a fogamzásgátlót, hogy menstruáljak, plusz adjon védelmet, mert azért ennyire vakon nem hiszek abban, hogy tényleg nincs peteérésem. Álmaimban sem fordult volna meg a fejemben, hogy egy tüszős mandulagyulladás miatt szedett antibiotikum ennyire bezavar.)
utolsónak:
Hát nem irigyellek...De nem is szeretnélek bántani, én voltam aki először kérdezett tőled.
Abból a szempontból megértelek, hogy egyik pasi sem az "igazi" ha már szeretőt tartottál. Lehet, hogy nem is velük szeretnél családot alapítani, egyedül nevelni meg, főleg, hogy nem is készültél rá. Szóval igazad van.
Ja lehet lepontozni, ab. ellenesek.
Nagyon köszönöm mindenkinek a válaszokat. Nem tudom mennyire vagytok rá kíváncsiak, de sok sok beszélgetés, gondolkodás és különköltözés után úgy döntöttünk a párommal, hogy bevállaljuk a babát. Lehet, hogy amiatt döntöttem így mert féltem, hogy nyomot hagy a kapcsolatunkon vagy tönkreteszi azt, de legfőképp azért, mert nem találtam olyan okot amivel magamat is metudtam volna győzni, hogy az abortusz az egyetlen út. Az egyetemen kérdezősködtem, sok segítséget kapok már most is tőlük.
Nem akartuk, nem terveztük, de így alakult. A sors biztos ezt akarta. Szóval mégegyszer köszönöm a segítséget tőletek. (Mindenkit felpontoztam) :)
Ez nagyon jó hír!
Gratulálok!
Sok erőt és egészséget a babához!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!