Miért támadnak mindig az abortuszt pártolók az abortuszellenesekre?
Fordítva miért nincs így? Ezen az oldalon is csak azt látom, hogy az abortuszt ellenzőket megkövezik, támadják, válaszaikat lepontozzák stb.
Az az érzésem, hogy egyszerűen nem akarják belátni, hogy az abortusz az márpedig gyilkosság, egy ártatlan élet kioltása, még akkor is ha törvény engedi, mert ha nem tudom felnevelni, akkor örökbe is adhatnám. De erre is jön a sok lepontozás, mert könnyebb abortuszra menni, mint tisztességgel végigvinni a 9 hónapot, szenvedni a szülésse, hogy aztán örökbe lehessen adni esélyt adva egy emberi életre. És mindenütt csak azokat támadják, akik az abortusz ellen vannak. Meg jönnek a kifogások, anyagi helyzet, túl fiatal, túl öreg stb, és az a bűnös aki rá akar beszélni a gyermek megtartására, mert az nem segíti anyagilag-erkölcsileg a gyermek felnevelésében.
Nem vitát akarok szítani de ez nagyon idegesít, mert az életben is többször találkozok ezzel. Most is van egy ismerősöm, aki tanácsot kért, mit tennék a helyében, de már nem is merek neki mit mondani, illetve megdöbbentem, hogy legtöbb ismerősétől azt a tanácsot kapta, hogy hát persze vetesd el, nyugodtan, van már kettő, nem akarsz 3-at, én is elvetetném, ennyi.
Ennyi?
válasza:Mi ez ha nem támadás? Beleragadtatok abba az egy mondatba, hogy én szigorítanám az abortusztörvényt, de a kérdésem nem is erről szólt.
Egy szóval sem írtam, hogy mások döntését meghatároznám, egy szóval sem írtam, hogy megtiltanám a döntés lehetőségét, tényleg mindenki azt olvas ki a sorokból amit akar.
Arról a rétegről beszéltem aki felelőtlenül védekezik, majd különösebb indok nélkül elveteti a gyerekét, ha szigorúbb lenne az elbírálás, mondjuk talán jobban védekeznének, komolyabban vennék, hogy nem ugrálgatunk csak úgy abortuszra. Erről és csakis erről a rétegről beszéltem.
Nagyon rossz párhuzam, de mondok egy példát. A cigánygyerek azért lop csokit a boltból, mert tudja, hogy úgysem büntetik meg érte. Ha egy csokiért is járna valami büntetés hát nem lenne ennyi bolti lopás. Ez most csúnya példa volt, nehogy elkezdjétek hogy hogy képzelem, csak úgy képzelem, ha a bizottság jobban megvizsgálná a körülményeket, és különbséget tehetne a különböző életsorsú abortuszra várók között, akinek nem látja különösen indokoltnak, némi pénzdíjat számolna fel ha mindenáron ragaszkodik az abortuszhoz. Lehetne olyan visszatartó ereje, hogy aki biztosan tudja hogy semmiképp nem akar gyereket hát védekezzen már jobban!
És még így is van, akinél védekezés mellett is becsúszik a baba, mint nálunk...
De hagyjuk, nem is idegesítem magam, mert úgy látszik nem értetek meg engem, vagy nem tudok jól fogalmazni, kár volt erről kérdezni.
válasza:Te nem érted.
Te úgy döntesz, nem veteted el, más úgy dönt, örökbeadja, a harmadik, hogy elveteti.
Semmi közünk a másik döntéséhez, nincs jogunkbeleszólni, se rábeszélni, se legyilkosozni. Ennyi.
válasza:1.Az abortusz így is pénzbe kerül, és ez sem visszatartó erő.
2. Gondolod, hogy akinél úgy ítélnék meg, hogy anyagilag vállalnia kell, az nem "kenne" meg akit csak tud, hogy megoldja műtétet.
3. Megint kihagytad az emberi tényezőt. Ismerek olyat, aki nem kívánt gyerek volt, de megtartották, mert akkoriban házasságban nehéz volt abortálást kérni, és nem indokoltak a körülmények (1980). A mai napig nyomja a súly, hogy nem kívánt gyerek...
Egyébként egyet értek az előttem szólóval. Nem lehet mindenkit megmenteni. Harcolj inkább a világbékéért.
Itt szövegértésből valaki egyest kapna!
Annyira elmentek más irányba, hogy az nonszensz, én vagyok a hülye, hogy veletek vitázok.
A kérdésem eredeti mozgatórugója, amit említettem is:
"Nem vitát akarok szítani de ez nagyon idegesít, mert az életben is többször találkozok ezzel. Most is van egy ismerősöm, aki tanácsot kért, mit tennék a helyében, de már nem is merek neki mit mondani, illetve megdöbbentem, hogy legtöbb ismerősétől azt a tanácsot kapta, hogy hát persze vetesd el, nyugodtan, van már kettő, nem akarsz 3-at, én is elvetetném, ennyi.
Ennyi?"
Elmondtam már, hogy nem akarok mások döntésébe beleszólni, másokat befolyásolni, tiltani, kényszeríteni, ezért vagyok nehéz helyzetben, hogy segítsek a barátnőmnek úgy hogy ne szóljak bele a döntésébe, mint ahogy kedves kolléganőink akik feljogosítva érzik magukat arra, hogy mások helyett döntsenek, mert nekik már volt abortuszuk, még büszkék is rá!
Szegény barátnőm ki van, de tegnap elmondta nekem, ő annyira szeretné megtartani a babát, de mindenki ellenzi, hülyének nézik, ha akarata ellenére kell abortuszra mennie, ő öngyilkos lesz. Mindez nincs ha nem szólnak bele, mert ezt én sem tettem, akármennyire is akarjátok ezt rámhúzni, de én is egyetértek azzal, hogy mindenki maga dönt.
De. A törvényi szigorítást én csak megemlítettem, ezen lovagoltok, hát jól van. Egy gondolatot nem lehet itt írásban olyan részletekbe menően tökéletesítve kidolgozni, egy törvényjavaslaton is meddig ülnek a politikusok! De biztos, hogy lehetne valamit változtatni, hogy legyen egy kis visszatartó erő, s ezzel nem azt mondtam, hogy szülje meg aki nem akarta, hanem hogy jobban védekezzen ha lehet, tarson már egy kicsit a nem kívánt terhességtől.
Mondok egy nagyon konkrét példát, remélem nem ismer magára kedves munkatársam.
Jómódban élnek, egy gyerek van, mert neki mindent megadnak. Megszakított módszerrel védekeznek, mert minden másra van kifogás, gumival nem jó, a gyógyszernek van mellékhatása, spiráltól begyullad stb. Na 5 év ilyen védekezés után teherbe esett, elvetette, mert nem kell több, ő ugyan nem kezdi előlről. De a védekezés maradt a régi módszer, ezért jött még egy abortusz, nem tanulva semmit az esetből. Ő beszéli most tele a barátnőm fejét, hogy hülye vagy ha megtartod,minek neked a harmadik, mert magából indul ki.
válasza:Nézd, a barátnőd akkor egy önbizalomhiányos nő, aki jobban hallgat arra, hogy mások mit dumálnak a fülébe, mint a saját érzéseire. Ezen nem lehet segíteni. Nem kényszerítheti a kolléganőtök abortuszra, ha meg emiatt elveteti a gyereket, pedig ő nem is akarta, akkor szimplán hülye (már bocsánat a kifejezésért, de más szót nem találtam rá.)
Ahogy pedig a fent említett példa is mutatja, akit most nem izgat az, hogy abortuszra rohangál, azt más sem fog visszatartani tőle. Te írtad, hogy az illetők jó módban élnek, kifizetnék a büntetést, és annyi. Ez a saját lelkiismereted és életfelfogásod kérdése.
Az visszatartja az embereket a rablástól meg gyilkosságtól, hogy évekre bezárják őket? Nem.
Az elgondolásod utopisztikus, hogy majd valami büntetés miatt az emberek megváltoznak. Nem beszélve arról, hogy itt majd jönne a nagyon szubjektív elbírálás, hogy ki a jómódú, ki nem, stb.
Lehet, hogy igazad van, de ez olyan kérdés, amibe egyszerűen nem lehet beleszólni.
Sok mindenki beszél sok mindent, neked meg szimplán a saját érzéseidre kell hallgatnod, nem arra, hogy x-nek meg y-nak hány abortusza volt. Legyen vele boldog vagy boldogtalan, a barátnődnek meg saját magának kell eldöntenie, hogy mit akar, nem a kolléganőkre hallgatni, mert neki kell felnevelni egy gyereket vagy élni az abortusz tényével.
Ez egy kényes téma, aki elfogultan támogatja az egyik oldalt, az támadni fogja a másikat.
Egy megoldás van: nem kell másokkal foglalkozni. Nem nekik kell eldönteni, hogy a barátnőd megtartja-e a gyereket vagy sem. A barátnődnek meg nem azzal kell foglalkozni, hogy mások hülyeségnek tartják-e a döntését.
Köszönöm ezt a választ. Ezért nem merem én sem befolyásolni a barátnőmet, remélem jól dönt majd. Csak nehéz így dolgozni nap mint nap ilyen emberekkel körülvéve.
Én most még gyed-en vagyok, de már előre gyomoridegem van tőle, hogy visszamenjek oda dolgozni, de ez már az én bajom.
Bocsi ha hülyének tűnhetek, de ezektől a dolgoktól meghülyül az ember. Mi most "szegények" vagyunk meg szánalmasak is persze ezen kolléganő(k) szemében, mert ők az 1-2 gyereküknek megadnak mindent, mi meg 3-mal majd "meglátod, hogy később nyomorogni fogtok", de tudom, hogy ezzel nem kell foglalkozni, de emiatt lehet hogy kissé elfogult lettem ebben a témában.
Itt tényleg nincs jó megoldás.
válasza:Nem vagyok abortuszpárti, de ellenes sem. Szerintem is mindenkinek a saját döntése az, hogy mit kezd az életével. És a legfontosabb, amiben nem tudunk másnak sokszor a helyébe kerülni. Szerintem tanácsot adhatsz/véleményt mondhatsz a barátnődnek is, de ne rábeszélj, amit ugye te sem akarsz (hatalmas pirospont).
Abba bele kell gondolni, hogy egy babát kihordani 9 hónap. Az a 9 hónap, ha nem is minden nap, de gyakran, rendszeresen kell vizsgálatokra járni, emiatt a nő kiesik a munkából. Ha rosszabbul jár, akkor a terhessége folyamán végig rosszul van, netalántán még komplikációk is vannak, de a babája egészséges.
Ha próbaidőn van a cégnél a terhesség kezdetén, úgy kirúghatják, ha megtudják, hogy terhes, mint macskát kakilni, mert akkor nincs védve, csak ha rendes munkaszerződése van.
Én jelenleg félig meddig megtehetném, hogy családot vállaljak, de nem akarok egyelőre 25 évesen. Mert egyetemre járok, és nincs saját keresetem. Igen, lenne diplomás gyesem (azt hiszem, így hívják, de lehet, hogy gyed), de az a nullára sem lenne elég. Támogatnának a szüleim, vagyis anyum, párom dolgozik, viszonylag jól keres, de még ő is tanul, és a munkája is gyakornoki.
Ha nekem most besikerülne (bogyó mellett), nem tartanám meg. Megtudnám, mi a helyzet, és másnap irány az orvos. (lekopogom, hogy három éve nem volt a gyógyszerrel gond).
Ha végzek a sulival, vagy minimum egyikünk végez, akkor azt mondom, hogy oké, ha véletlen becsúszik, addig viszont semmiképpen, akármilyen anyagi helyzetben leszünk, akármilyen körülmények között, és ez még minimum másfél év.
Ha viszont már lenne 2, nagyon max. 3, én sem vállalnék be többet. Sem a 9 hónapnyi "szenvedést", sem azt, hogy utána örökbe adjam, sem azt, hogy a "nem kívánt" gyermeket neveljem. Mert ha gyerekem lesz, mindent meg szeretnék nekik adni, és nem csak anyagi értelemben, hanem lelkileg is, ezt pedig maximum 2-3 gyereknek tudnám megadni, mert tudom magamról, hogy nem lennék többre képes.
De a kérdésre bővebben válaszolva (hozzáteszem, az esetek 99,9%-ában nem írok az ilyen kérdésekre):
Én ezt pont tökéletesen fordítva látom, hogy az abortuszellenesek köveznek meg mindenki mást, akik nem úgy gondolkodnak, mint ők. A másik "oldal" is harcol, de őket, az olvasott kérdések alapján kevésbé heves vérmérsékletűnek gondolom. És ahogy valaki fentebb írta, tökéletesen egyetértek vele, hogy ez az a téma, aminél sosincs középút. Ha valami fekete, az a baj, ha fehér, akkor az, ha színes, akkor az. Ha piros akkor az, ha nem piros, akkor az.
Köszönöm, nagyon tetszett a válaszod.
A barátnőmnél alakulnak a dolgok, mert hát a szíve mélyén ő vágyik a babára, és most már a férje is, úgy néz ki, megtartják.
Amit leírtál magadról, mintha rólam szólna! Fiatalkoromban annyira paráztam a nem kívánt terhességtől, már 18 éves koromtól gyógyszert szedtem, akkor is ha nem volt épp barátom, 100 %-ra akartam menni, hisz semmiképp nem akartam akkor még gyereket.
A férjemmel kettőt terveztünk, ami gyorsan össze is jött, aztán pár év múlva óvszer mellett besikerült a 3. nem terveztük, de végülis megörültünk neki, azt mondtuk, nekünk ez még belefér, anyagilag, lelkileg, miegymás. Úgyhogy ő nekünk nem egy nem kívánt gyermek, sőt a legnagyobb boldogságunk nekünk és a testvéreinek is.
De 4. már nem kéne semmi pénzért, most megint gyógyszert szedek, jaj de így is félek, úgyhogy erősen gondolkodom a petevezeték elkötésen. Mivel száz hogy nem akarok többet meg abortuszt sem akarok magamnak, inkább egy ilyen végleges megoldás útjára lépek.
Örülök, hogy mások környezetében nincsenek ilyen abortuszrajárogató másokat leszóló az abortusz súlyát lekezelően megoldó hölgyemények mint itt nálunk is.
Még egyszer köszi az írásod, jó volt olvasni!!!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!