Abortusz - Milyen kerdeseket tehet fel a Csaladvedelmi Szolgalat munkatarsa?

Én voltam abortusz miatt a családvédelemnél. Bementem, leültem, elmondtam mi és hogyan történt. Elég bunkón kérdezgetett, kioktató stílusban beszélt velem. Felvette az adataimat, mondta, hogy menjek vissza 3 nap múlva. (Ez kötelező gondolkodási idő) Végül nem mentem vissza, megtartottam a babámat, jól tettem.

Igen, gondolom mindegyik ilyen stílusban beszél, nem jó dolog ám az abortusz és sajnos nagyon sokan kényszerülnek erre a megoldásra. Pedig előtte kéne gondolkodni. (Magamra is értem, de életem legjobb döntése volt, hogy megtartottam a babámat.)

körülbelül arra számíthatsz, amit te is leírtál.

de itt erre nem fogsz megnyugtató választ kapni, ebben a terhességi témakörben, mert itt mi mind (szerintem) baba-megtartás pártiak lennénk, vagy vagyunk, vagy mert imádjuk őket, vagy mert 1000 éve vártunk rájuk :)

Nem voltam ilyen helyzetben, de a logika azt diktálja, hogy:

- megkérdezi, miért döntöttél él (ha egészségügyi oka van, akkor szerintem innen tovább nincs is miről beszélni, de, ha mégis):

- akarsz-e majd még amúgy gyereket/van-e már

- biztosan nem fogod-e megbánni

- tudod-e, hogy ez az eljárás hogyan zajlik, mire számíthatsz (magadra nézve is, nem az elrettentő videókra gondolok!)

Aztán egy későbbi időpontban kell visszamenned, megerősíteni, hogy igen, így döntöttél. Talán adnak ilyen kis füzeteket olvasgatni.

Én úgy gondolom amúgy, hogy igenis vannak olyan helyzetek, mikor ez a jobb döntés, úgyhogy én semmiképp nem ítéllek el! (Nem tudom, ez számít-e, de sejtem, hogy a kérdésért fogsz hideget-meleget is kapni, úgyhogy gondoltam, leírom. :))

sajnos nekem volt egy abortuszom. nem azért, mert nem akartuk, hanem más okból kifolyólag, ehhez most itt igazából senkinek semmi köze.

amikor először bementünk, egy hihetetlenül kedves nénike annyit kérdezett, hogy miért jutottunk erre a döntésre, majd adott egy papírt azt hiszem, amit három nap elteltével vinnem kellett magammal. akkor már egy irtózatosan bunkó fiatalabb nő fogadott minket, aki nagyon sokat kérdezett, például hogy mivel védekeztünk, burkoltan közölte, hogy ennyi eszünk van, pedig mondanom sem kell, nem vagyunk már kamaszok.. csupa olyan dolgot is kérdezett, aminek szerintem semmi köze az égegyadtavilágon nem volt a babához, kérdezte, hogy hol dolgozom, hogy hány éves vagyok, hogy mit vártam, ilyeneket.. nagyon rosszul éreztem magam. és az abortusz előtt is. főleg akkor, amikor tágítottak, akkor elszakadt valami és a műtét kezdetéig sírtam. a kórteremben lévő idősebb hölgyek vigasztaltak, hiába. rettenetes érzés, hidd el nekem. nem bántam meg, mert nagy valószínűséggel a babám valami rendellenességgel született volna, de soha többet nem vállalkoznék rá. azóta ismét terhes vagyok, egészséges kislány növekszik bennem, s hidd el, nincs nagyobb öröm egy babánál! nem jöhet rosszkor se, mert tökéletes időzítés úgyse lesz, soha. ne vetesd el, nagyon meg fogod bánni, ha semmi egészségügyi dolog nem rejtőzik a háttérben, csak az, hogy mondjuk rosszkor jött.

A szociális részlegen van ennek a kérdésnek a helye!

Ne háborodjál fel, kaptál rá választ!

Viszont tisztelettel beszéljél az itteni terhes kismamákkal!

És gondold át, hova írod ki a kérdésedet!

Második válaszoló vagyok.

Nem látom, hogy bárki is vitázott volna. :)

Számíts rá, hogy nem lesz kedves veled a családsegítő. Megkérdezi a családi állapotodat, azt, hogy hogyan estél teherbe. Ha nem védekeztél akkor itt csúnyán fog nézni és hozzáfűz valami sértőt (nálam legalábbis így volt). Megkérdezi, hogy valóban ezt akarod-e, nincs-e más lehetőség, milyen az anyagi helyzeted. Aztán felveszi az adataidat és azt mondja, hogy gyere vissza 3 nap múlva. Hogy akkor mi történik már nem tudom, mert nem mentem vissza. De azt tudom, hogy akkor beutal a kórházba ultrahangra. Utána meg gondolom a kórházban megmondják, hogy mikor lesz a műtét. Ennyi nagyjából.

De miért, mi az a baj, ami miatt nem tarhatod meg? Ha genetikai vagy egészségi oka van, az orvosod úgyis segít.

Szerintem ne vetesd el! Az egy pici élet benned, akinek te vagy az anyukája.