Akik házasságon belül nem tartották meg a babát, megbántátok? Vagy fordítva ?
Férjemmel mindketten szegényebb családból jövünk és abban mindig egyet értettünk, hogy csak akkor alapítunk családot, ha van egy stabil anyagi helyzetünk, saját lakásunk és nem azt kell nézzük, hogy elég-e a hónap végén a pénz. Most is erre gyűjtünk, de még kb 3-4 èv vàlaszt el, hogy meglegyen amit akarunk. Közben kiderült, hogy spirál mellett terhes maradtam. Iszonyú sokat agyalunk, hogy mit tegyünk, a szívunk szerint örülünk is, de közben mindketten tudjuk, hogy ha most megtartjuk talán sosem érjük el azt a biztonságot amit szerettünk volna és a gyereknek sem tudnánk megadni mindent. Igen, ilyenkor nekem is eszembe jut, hogy mások sokkal nehezebb helyzetben is megtartották, de őszintén én mindig is sajnáltam őket… hogy vagy egész életükben roskadoznak a hitel visszafizetéért vagy a lakbért osszàk szorozzák. Egy kis vállalkozást is elakartunk indítani, hogy hamarabb gyűljön a pénz, de erre gyerekkel max èvek múltán volna lehetőség. A mostani árak pedig nem valami nyugtatóak. Fàj a szívem, de arra hajlunk, hogy majd akkor vállaljuk be amikor biztosan készen állunk rá. Az esetleges problémák, betegségek stb szintén közte játszhatnak, amit ennyi megtakarítás nem fedezne. Ha minden jól megy, kb 29-30 éves koromban vállalhatnám, úgy gondolom az sem késő, ha a jobb jövő a tét.
Akik voltak már hasonló helyzetben tudjatok pár tanácsot és véleményt írni? Mennyire bántátok meg, hogy “elengedtetek” egy babát? Úgy érzem nagy hatással van rám, nem tudom melyiket bánom meg jobban. De hosszú tàvon biztosan nyugtalanítana, hogy nem teremtettünk meg mindent amit akartunk neki.
Csak pár fontos kérdéseimm vannak:
Te is ugye nehéz körülmények között nevelkedtél? Anyud mégse szabadult meg tőled. Tudsz azzal a tudattal élni, hogy anyud felnevelt, adott neked életét annak ellenére, hogy szegény volt? Ha tudsz, akkor vetesd el nyugodtan!
#15:
Egyetértek, az én családom se gazdag, sőt voltunk eléggé szegények is és mégse szenvedtem hiányt jóformán semmiben. A lényeg: szeretet, béke megvolt, a pénzen meg azt kaptam, amit megengedhettek maguknak a család. Nem volt a legdrágább Barbie-babám, meg se Adidas cuccaim, vagy Nike cipőim, de éhen se haltam. A gyerekek ha ki is gúnyoltak párszor... Mással is megtették, még a gazdag(abb) kövérke fiúval is, a gyerekek olyanok, nem tudod elkerulni még felnőtt korodban se, nem kedvelhet mindenki.
Szerintem itt a fő probléma kérdező, hogy te nagyon félsz az anyaságtól, vagy egyáltalán nem akarsz te kölyköt csak valahol mélyen legbelül tagadod önmagadnak.
Harmadik kérdésed úgy tűnik és még mindig nem döntötted el, hogy mi legyen, az idő megy és három hónapos terhes leszel aztán már nem veszik el.
Amúgy meg ne tabit szedj be, mert akármi bajod lehet, hanem klinikára feküdj be, ne sajnáld már rá a pénzt. Ne hogy az legyen, hogy halogatod, aztán nem lehetséges már a műtét és a pici betegen szülessen, mert te végig aggódtad a terhességet...
Most még lehet ez tűnik a legjobb megoldásnak,de lehet hogy 10 év múlva már teljesen másképp fogod ezt látni,érezni.
ha egyáltalán nincs pénz,oké, de ti vállalkozásra gyűjtötök,nem
megélhetésre..Hát nem tudom,engem mindig bántana hogy ki lehetett
volna az,aki hozzánk akart jönni,de mi kinyírattuk... :-(
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!