Hogy fájhat ennyire a lelkem még mindig?? Mit tudnék csinálni?

Nagyon nehéz lett volna egyedül a gyerekkel. És itt nem az anyagiakról van szó, hanem a lelki oldaláról, kezdve mindjárt az elején. Más kismamákkal ellentétben a terhesség ideje alatt végig, aztán a szülésnél is egyedül? Csak képzeld el, a kórházban mindenkihez bemegy a férje/élettársa, sokaknak a szülésnél is ott van, csak neked nem? Később az egyetlen társaságod a gyerek, a világod teljesen beszűkülne. És milyen lenne a gyereknek azt látni, hogy a többieknek van apjuk, csak neki nincs. Hidd el, így volt helyes, fiatal vagy, koncentrálj a jövődre, tanulj, építsd fel az életedet. Gyereket majd akkor, ha lesz egy stabil kapcsolatod, és minden szempontból megfelelő háttered.

N

Emiatt szülni rossz ötlet lenne.

A pszichológus viszont jó ötlet, és szembe kéne nézned vele, hogy itt az anya dönt.

Nálad rosszabb helyzetben lévő nők is megszülik, pl. engem is megszült az anyám, és itt nem volt pénzes apuka, de tragikus, borzalmas gyerekkor meg anyaság sem.

Az sem biztos, ha lesz majd gyereked, jobban fogod érezni magad, hiszen akkor már pontosan fogod tudni, mit dobtál el. Legalábbis a néném három gyerekes anya, de a mai napig siratja, akit nem tartott meg.

Keress jó szakembert, de gyakorin segítséget ne várj. Itt a többség azon élvezkedik, hogy belerúgnak egymásba.

Ezt a kérdést már kiírtad, ugye?

Keress fel egy pszichológust, vagy gyász kísérőt