Akik átestek ilyenen ez meddig volt ilyen intenzív a gyász?
Kisfiam szinte napra pontosan akkor fogant mikor a testvére született volna.Mennyire érdekes és persze nem szándékosan ‘csináltuk ‘ így,de nagyon nehéz ez.Nem vagyok depressziós,boldog vagyok hogy ilyen csodálatos gyerekeim vannak.(3lány+1fiú)
De nem telik el nap hogy ne jutna eszembe az elvesztett kisfiam💔(középidős szülés)
Mindennap gondolok rá,miközben senki nem kérdez semmit,senkit nem érdekel,pont lesz@rják. 😞 Gyarló emberek mindenhol körülöttem,mindenkit csak a saját sz@rja érdekel😔
Ha én felhozom,vagy beszélnék róla zsigerből az a reakció,hogy inkább örülj hogy 4 egészséges gyereked van.
Na akkor tudnék visszakézből ütni,de inkább csendben maradok.
Lassan két év eltelt,de még mindig gyakran álmodok a szüléssel,a bevillanó boncolási jegyzőkönyvvel.
Szeretnék tetoválást csináltatni az emlékére,remélem ez is segithet!
válasza:"Gyarló emberek mindenhol körülöttem,mindenkit csak a saját sz@rja érdekel"
Értsd meg, hogy ez egy nagyon nehéz téma a körülötted lévő emberek számára is. Hisz nem tudhatják, mi az amit mondhatnak, mi az amit nem mondhatnak ezzel kapcsolatban, valamennyire tabunak számít ilyesmiről beszélni. Nem feltétlenül jól reagálják le, ha felhozod, de nem hiszem, hogy azért mert gyarló emberek.
Ne bántsd őket. A haragod elsősorban nem nekik szól.
Azt, hogy örülj a többi gyermekednek sem feltétlenül úgy értik, hogy tégy úgy, mintha a veszteség nem megtörtént lenne, hanem úgy, hogy találd meg az örömöt bennük, és az életben,és kapaszkodj ebbe az örömbe.
válasza:Egyébként kérdezed, meddig tart a gyász. Orvosi-pszichológiai értelemben kb 1 év az intenzív gyász, ez alatt több stádiumban esik át az ember.
A gyászfolyamat elakadhat vagy kóros irányba fordulhat, és akkor már nem lehet tudni meddig tart. Pl amikor 50 év múlva is megterít vki a meghalt gyerekének.
A Te esetedben ez a mások iránti düh 2 év után is szerintem elakadás jele. Így az a válasz, ami az anekdotában.
"Mester meddig kell várni hogy jobbra forduljanak a dolgok?"
"Hát ha várunk, akkor meg soká..."
Bocs a pongyola leírásért. A lényeg hogy szakemberre van szükséged.
válasza:Én hál istennek nem mentem keresztül ilyenen. DE! Mikor a második gyerekemet szültem, volt ottvegy kismama (azt sem tudom, hogy néz ki, soha nem is láttam, nem is találkoztam vele), aki azért volt bent a kórházban, mert másnap reggel indították volna nála a szülést.
Emlékszem, ahogy ott járkáltam, vajúdtam, jött az egyik szülésznő, az ügyeletes dokit kereste, mert nem találta a baba szívhangját az esti ellenőrőzés alatt. A doki meg nem volt sehol.. az én dokim közben megérkezett, pont mikor a lányom felsírt (kicsit sietett a kisasszony), amikor jött megint a szülésznő, hogy még mindig nincs meg a doki, de a szívhangot se találja még mindig a babánál, hiába minden. (ez kb 30 perccel az előző keresés után volt) A dokim se szó se beszéd rohant engem otthagyva, hogy megnézze. Végül ő császározta meg az anyukát és emelte ki belőle az amúgy teljesen egészséges 4 kilós babát, aki megfulladt, mert rátekeredett a köldökzsinór a nyakára. (ezt onnan tudom, hogy a dokim mesélte másnap nekem meg a férjemnek) és még a 6 hetes kontrollon is megjegyezte, micsoda egy szörnyű éjszaka volt az. A férjem azt mondja, a mai napig nem felejtette el ahogy az apuka ott zokogott és kiabált. Ahogy nekem is sokszor eszembe jut, mikor ránézek a kislányomra, hogy volt ott akkor egy másik család, akik ugyanolyan izgalommal várták a babájukat, de sose tarthatták a kezükben igazán. Pedig lassan 5 éve lesz már, hogy ez megtörtént.
Szóval kérdező én teljesen megértelek, és ne foglalkozz a rosszakarókkal, ha neked segít hogy kibeszélheted, tedd azt. A te gyászod, neked kell rájönni hogyan tudod feldolgozni, továbblépni.
válasza:nem most kellene de azonnal, hanem az elmúlt évben. azóta már rég sorra kerültél volna és elindulhatott volna az érdemi munka. 🤷♀️
vagy te nem érezted, mondjuk az utóbbi fél, háromnegyed évben, hogy ez nem normális?
Kedves utolsó!
Leirom újra,folyamatosan jártam terápiára,de olyan szakemberhez aki nem ilyen téren dolgozik.valamelyest segitett,de a kisfiam születése óta hozzá sem tudok már járni,mivel általában csak délelőtti időpontokon tudott fogadni igy kivitelezhetetlen volt.
Viszont ő orientált egy perinatális gyásszal foglalkozó csoporthoz,ahol email váltás,telefonos konzultáció után szintén várólistára tettek(március óta).
Azóta itt elakadtam.
Azt is írtam hogy gyászfeldolgozó csoportba is jelentkeztem,de ami indult nem tudtam becsatlakozni.
A probléma súlyát érzem,azért is írtam azoknak akiknek korábban is,hátha lett üresedés,de sajnos nem.
Plussz nekem csak online jó mivel nem igazán vagyok mobilis.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!