Olyan létezik, hogy egy teljesen spontán teherbeeses, és szülés után valaki PCOS lesz?

Egy-másfél évig teljesen normális, hogy nem jön a baba, akkor is, ha mindkét fél teljesen egészséges. Ne tévesszen meg, ha eddig hamar sikerült, az MÁZLI volt.

Ezer és egy más eü. probléma lehet még, ami gátolhatja a teherbeesést, nem csak PCOS, bár tudom, nagy divat manapság, nekem is van. :) Aztán elromolhatott a párod spermája is minden további nélkül, nem csak velünk lehet ám a gond!

Mióta próbálkoztok egyáltalán?

Nyugodtan elmehetsz kivizsgáltatni magad, mivel panaszaid vannak, plusz babát szeretnél. Az elmodottak alapján lehet simán pajzsmirigy probléma is. Az is gyakori, nem csak a PCO.

#1 voltam

Simán lehet. Miért ne lehetne?

Sok betegség nem derült égből villámként csap le, csak a diagnózis az ami hirtelen jön.

Az hogy valaki túlsúlyos, az egy dolog, ha ez állandósul akkor szépen évek alatt jön a sok hozzá kapcsolható dolog. Ahogy az ember nem másnapra szed fel jelentős túlsúlyt, úgy az ebből meg a helytelen életmódból eredő betegségek sem másnap jelentkeznek.

Pl. az ízületek is évek alatt mennek annyira tönkre a túlsúlytól, hogy panaszt okozzanak. Csak mikor már panaszt okoznak a dolgok, akkor már sokkal nehezebb helyrehozni sajnos.

Szomszédomnak az első két gyerek első hónapban összejött, aztán a harmadik baba nem akart jönni, míg végül kb 6 hónap után összejött de el is vetélt a 9. héten..

Ezután ment kivizsgálásra és kiderült hogy a cukrával vannak gondok (addig nem volt), illetve kiderült hogy az eddigi terhességei során nem is csináltak rendes terheléses vércukorvizsgálatot csak a zsömlés változatot. Utána beállították a cukrát, nézi minden nap h miből mennyit ehet és ezt követően teherbe esett az 1. próbálkozós hónapban.

Sajnos bármikor kialakulhat bármilyen új "betegség", gond ami miatt nem jön össze a következő baba.

Másrészt 3 hónap még elég kevés, erre még nem mondanám azt h nem tudsz teherbe esni. Nekem az első baba 11 hónap próbálkozás után jött össze spontán, már pont orvoshoz akartam menni.

Nagylányom spontán, váratlanul érkezett anno, nem tervezetten. A terhességem könnyű, az ideális 9kg-ot híztam, végig minden rendben volt. Aztán két héttel a kiírt időpont előtt derült égből villámcsapásként sürgősségi császár lett a vége, terhességi toxémia miatt. Akkor még nem ismerték az összefüggést a terhességi diabétesz és a toxémia között, nem is vizsgáltak rá, és semmi arra utaló jel nem volt nálam. A szülés után egy évvel már visszanyertem a lánykori alakomat, sportoltam, és szinte folyamatosan diétáztam, mert nagyon könnyen felugrottak a kilók, ha nem vigyáztam. Senki nem mondta, hogy ez is egy tünet, talán nem is tudták még akkor az orvosok sem. Aztán sok év múlva újra szerettem volna babát vállalni, de nem akart összejönni. Kivizsgálás, elvileg minden rendben nálam, tankönyvi 28 napos ciklusok. Ismeretlen eredetű meddőséggel mentünk inszemre, lombikra. Azok sem sikerültek. Mivel már közeledtem a 40-hez, nem is nagyon keresgélték tovább a hiba okát, betudták a koromnak. Egy ismerős tanácsára elmentem endokrinológushoz, aki a laborral alaposabb volt, mint a nődokik, és rögtön kiderült az IR és pajzsmirigy alulműködés...

Elkezdtem a hármas kezelést, és a türelmi idő lejárta után az első kontroll laborra pozitív teszttel mentem.

Sajnos a baba nem maradt meg, talán kevés volt a 3 hónap és nem voltam még teljesen rendben, de más oka is lehetett, sajnos csak a harmadik vetélés után kezdenek vizsgálódni.

Szóval simán lehet hogy korábban még sikerült teherbe esni és kihordani az egészséges babát, de idővel annyit romolhat az ember állapota, hogy később már nem jön össze. Ráadásul a terhesség is sokat ront rajta. Nekem is az első terhességem után jöttek a tünetek azonnal, csak nem tudtam, hogy tünetek. A hajhullással bőrgyógyászhoz mentem, aki közölte velem, hogy szerinte az én hajam nem hullik! Azóta már alig van hajam. :-(

A súlyproblémát diétval, sporttal igyekeztem karban tartani, az éhségrohamokról pedig azt hittem, hogy az én hibám, mert falánk vagyok. :-(

Bocs, hogy hosszú lett, de ez mind ide tartozik sajnos. :-(

Ha elfogadsz egy tanácsot : csakis nagyon jó endokrinológushoz menj ezzel, nehogy félrekezeljenek,(vagy félresöpörjék a dolgot, hogy minden jó) és a nőgyógyászt ebben a témában messziről kerüld el, nem ez a szakterülete. Hozzá a meddőség szervi okainakkizárása miatt szabad csak menni. Vagy pozitív teszttel. :-)

Kitartást, sok türelmet és jó dokit kívánok neked!