Hol kezdődik, hogy valaki akar vagy hogy rágörcsöl hogy gyereke legyen?

Könnyű nem rágörcsölni huszonévesen, főleg, ha hamar összejön a baba. Nekem 3 gyerekem van a húszas éveimből, mindegyik azonnal megfogant, sőt, a harmadik meglepetésbaba volt :)

Most 40 felett vagyok, és úgy hozta az élet, hogy most lenne itt az idő a közös babára a férjemmel. Lazán kezdtünk neki, hogy hamar összejön ez is, már az első hónapban biztos voltam benne, én kis naiv :) Hiszen a gyerekeimmel így volt, csak közben eltelt 13 év.

Most ott tartunk, hogy másfél év telt el. Túl vagyunk egy vetélésen, ami szintén döbbenet volt, mert miért pont velem történik ez meg. (nem volt még sem vetélésem, sem abortuszom).

Most remélem, újra sikerült. Lesem a jeleket. Olvasom a netet. Itt is itt vagyok minden nap. Számoltam a napokat. Szerintem rágörcsöltem. A másfél év alatt felszedtem jópár kilót, mert nem sportoltam keményen, ugyanis mi van, ha beágyazódás, ha korai terhesség.

Ezért pont ma döntöttem el, hogy ha nem jött össze ebben a hónapban, akkor irány a doki, és felrakatom a spirált.

És keresek új célokat, már meg is vannak :)

Kedves 4! 12 vagyok. Persze mindent megtennék én is, meg nem adnám fel, ha nem lenne már gyerekem. Megértem azokat is, akik évekig, évtizedekig küzdenek. Ezzel azt akarom mondani, hogy mindenkinek magának kell eldöntenie, mikor érzi azt, hogy már nem akar tovább ezzel foglalkozni. Persze, ez is egyfajta védekezés, amit én gondolok. Ez az egyszerűbb számomra, továbblépni.

Mindenkinek sikeres babaprojektet és boldog babvárást kívánok. Nem akartalak megbántani benneteket.