Mit erzetetek az elso lombik utan, mikor hazamentetek?

Az elsőnél teljesen meggyőződve jöttem haza, hogy baba lesz... Olvasgattam a neten, ezer tünetem volt, pozi teszt hegyek... Uhn is voltam felritkulas látszott csak, nem értettem mert ne sikerulhetne ha minden eredmenyunk tokeletes volt. Sajnos kémiai volt csak. Iszonyú csalódás.

2. Ugyanolyan jo eredményen, amitől én levontam, ez sem sikerül...teljes reménytelenség volt az egesz. Pozi tesztek, kémiai volt. Persze az orvosok mondták, h ezek azt jelentik, hogy tudok babas lenni. (nalunk ffi gond van)

3. Teljes lenyugvas. Másképp csinálták a lombikunkat is amúgy. De egy héttel a leszivas előtt szabira jöttem, az egész éves adagot kivettem egyben! Takarítottam, pihentem, konyvtarba mentem, minden streszt kizártam! Télhez képest leszívasnal es beultinel is hétágra sütött a nap, tele voltam ilyen "jelekkel" 😊 nem olvasgattam a neten. Jöttek a tünetek, hányinger (gondoltam korai), szédülés (gondoltam a kávé hiány) pulzus pörgés, hőhullámok, mell fájás, erek... Na elkezdtem magamban gondolkodni, hogy tényleg érzem, hát Ennyi minden nem lehet az utro es a hormonok szórakozása. Felszállt a méhem...9.nap futás tesztért...pozitív. Hcg vérvételt két nap különbséggel, teljesen szép eredmény... aztán uh 6.héten, amin látszódott de nem volt szívhang. Rá egy hétre visszamentünk tele bizakodással, hogy csak érzem, es mi van ha tévedek ismét?? tehát iszonyúan idegesen. Es láss csodát kettő szív dobogott a pocakban. Istenem ez leírhatatlan! Sírtunk es nevettünk, fotót alig tudott nyomni a doki! Az egész váró nézett minket ahogy zokogva jöttünk ki 😍 persze mosolyogtunk is.

Azt mondom neked a stressz kizárása rengeteget számít. És ha nem sikeres néhány, akkoris menni kell tovább es erősnek lenni! Mindenkinek eljön az ideje!

Azt kívánom mihamarabb érezd amit mi is atelhettunk! Sok sikert!

En az első lombiknak ugy mentem neki, hogy sikerülni fog, csupa jo jelek voltak körülöttem. Nagyon vigyáztam magamra, de nem sikerült. Akkor viszont voltak még párkapcsolati problémák ami miatt stresszeltem.

Második beultinel én ugy jottem ki a műtőből, hogy en vagyok a boldogságos kismama, csak úgy ragyogtam. Aztán itthon már rögtön az első ejszakan remalmaim voltak, es hullámzó hangulatom volt. Hol sírtam h ez nem sikerült megint, hol bizakodtam. Az otthoni negatív tesztek es miutan jól kisirtam magam, a vérvételre már nyugodtan mentem és nem csodálkoztam amikor az orvos mondta, hogy ez sem sikerült. Pedig semmilyen stressz faktor nem volt, nekem a munkahelyem is nagyon jo, és addigra a párommal is rendeztük a nézeteltéréseket és nyugi volt.