Akik már több éve szeretnétek babát és nem sikerül; ti hogy tudtok pozitívak maradni a sok kudarc után?

Nagyon sokáig próbálkoztunk, mi is közel 4 évig. Egy idő után elfogadtam a tényt, hogy nem lehet babánk. Elkezdtem úgy nézni a világot, hogy sokan élnek gyerek nélkül boldogan, próbáltam olyan dolgokat keresni, ami kitölti az életemet-életünket. Nagyon sok ember van a környezetünkben, akinek nem lett gyereke és ők is megtalálták a maguk útjukat. Telt az idő és egyszer feltűnt, hogy nem jött meg. Gondoltam veszek egy tesztet, bár nem fűztem hozzá reményt. Megcsináltam, természetesen negatív lett, már el sem keseredtem, tudomásul vettem. Aztán mikor dobtam volna ki, sokkot kaptam :) Nemrég volt 14 hónapos a kislányom. A vicces az a sztoriba még, hogy akkor lettem terhes, mikor a férjem kiment külföldre dolgozni és meglepetésből hazaruccant. Egy hétvégét voltunk együtt és akkor fogant a lányunk. Mennyi az esélye, hogy x év intenzív próbálkozás után pont így jön össze. Biztos vagyok benne, hogy azért sikerült, mert leküzdöttem magamban a görcsöt, az elkeseredettséget. Elengedtem magam és nem stresszeltem. Lehet, hogy hülyének nézel, de tényleg próbáld meg elengedni a témát és nem foglalkozni vele.

És ha örökbefogadnál egy kisbabát? :)