Ti mit tennétek a helyemben?
Nem régen kiderült, hogy nem eshetek egykönnyen teherbe és most nem tudom, hogy mi tévő legyek.
A férjem 19 évvel idősebb tőlem (kérlek, most ne ezt vitassátok meg. tudom, hogy sok, de ti viszont nem láttok bele a mi életünkbe. nincs szükségem újabb kioktatásokra e téren), most 41 éves. Én ugyan még fiatal vagyok és azt mondta az orvos, hogy hosszú évek, kemény munkájával ebből még lehet baba. De teljesen tanácstalan vagyok. A férjem nem fiatal, az együtt tölthető éveinket nem tudom, hogy meg akarom-e keseríteni azzal, hogy orvosról-orvosra, kezelésről-kezelésre járok. VAlamint, hogy rengeteg sok pénzt belerakunk valamibe, amiből lehet, hogy nem is lesz semmi. De másrészről viszont mindig sok gyerkőcről álmodtam, akik a lábam körül rohangálnak. Nagy családot szerettem volna. És most fogalmam sincsen, hogy mit tegyek.... ti a babára koncentrálnátok vagy éppen hagynátok?
van a környezetünkben egy idősebb ismerős házaspár, akiknek több sikertelen lombik (és több millió kidobott forint után) sem lett kisbabájuk. beletörődtek. utaznak, élnek, szeretik egymást így is. igazából szeretek rájuk nézni, mert azt látom, hogy megy ez így is.
azt kifelejtettem, hogy igazából nem lennénk teljesen gyerkőc nélkül, mert a férjem özvegy volt és van egy 5 éves tündéri kislánya, akit igazából imádok. és úgy érzem, hogy ő is engem. és sztem tudom úgy szeretni, mintha a sajátom lenne.
tudnátok nekem tanácsot adni?
bármit szívesen meghallgatok és előre is köszönöm a válaszokat!
22N
válasza:Azt irod, hogy nem eshetsz egykönnyen teherbe. Tehát esélyed van, csak kevesebb, mint másoknak. Jól értem?:)
Szerintem ne adjátok fel a baba témát, emiatt, főleg, ha segiteni is lehet a dolgon. Lehet? Mi a gond Veled?
Még nagyon fiatal vagy, jöhet a baba később is, a férfiak pedig jóval több ideig nemzőképesebbek a nőknél.
válasza: válasza:Nálunk 12 év a korkülönbség.
22 voltam, mikor úgy gondoltuk,hogy jöhet a baba.
25 múltam, és 4 hónapos életünk értelme, a kislányunk.
Közel 3 évet vártunk rá.
Párommal is volt egy kis gond, aztán kiderült, hogy nekem nem lehet természetes úton. Következő hónapban terhes lettem!:)
Egyébként nem bántásból írom, de szerintem, ha igazán vágynál a babára,nem érdekelne, hogy mennyi idő, mennyi szenvedés. Akkor bármit megtettél érte.
Én azt mondom, hogy induljatok el ezen sz úton. Ne hagyd ki a legnagyobb csodát az életben! :)
Sok sikert kívánok!
válasza:nem arról van szó, hogy attól félek, hogy ő kiszalad olyan értelemben az időből, hogy már nem tud teherbe ejteni.
tudom, hogy magam ellen is beszélek ezzel, hisz miért mentem hozzá, de nem szeretnénk úgy gyereket hogy ő közelebb legyen a 60-hoz.
és nem szeretnék idegbeteg lenni, vagy jól pofára ejtett, ha nem sikerül. egyszerűen csak nagyon félek a csalódástól.
igazából most az a helyzet, hogy gyógyszereket kaptam és bízunk benne, hogy esetleg összejön így.
vagy igazából már az jutott eszembe, hogy kitűznénk egy 'időpontot', hogy ha addig nem sikerül, akkor nem erőltetjük. vagy nem tudom.
válasza:Nem, tényleg nem tudod. Ezt egyáltalán nem gondoltad át, még abban sem lehetsz biztos, hogy akarsz-e egyáltalán gyereket. Ahogy azt sem mérted fel, mit jelent hozzámenni ilyen fiatalon egy 41 éves férfihoz, és azt sem tudod, pontosan hol is tartasz az egészségeddel, miért is nem lehet neked könnyen gyereked? Egy szóval sem mondod. A gyógyszereket akarod te szedni egyáltalán?
Szerintem először tisztáznod kéne magadban, mi is történik veled, mert úgy érzem, sodródsz az árral és aztán vagy lesz valami, vagy nem lesz valami, vagy nem tudom...
Egy férjre, családra vágyni kell, nem csak belekeveredni.
azt lefelejtettem, hogy nem tudom miért, de bennem ilyen gondolatok fordulnak meg állandóan: mi van, ha a kis tündérnek itthon nem tudunk megadni mindent? pont amiatt, hogy idegesek, stresszesek vagy még ki tudja mik leszünk egy ilyen helyzetben? meg tényleg félek, hogy nehogy a sikertelenség, meg ilyenek miatt ne adj isten megváltozzon a házasságunk, a kapcsolatunk.
meg tudom, hogy a férjemnek mekkora lelki kín volt a néhai feleségének a terhessége, meg az utána levő időszak és ő még extrán is félt engem, sztem emiatt. és lehet, hogy a természet nem kínozza őt még egy terhességgel, nekem viszont adott egy kislányt.
igazából ma azon gondolkodtam, hogy ha felkeresnék egy pszichológust, akkor ő hülyének nézne, hogy ilyen 'csip csup' baromságokkal fordulok felé? mert nem éreztem magam sosem paranoiásnak vagy üldözési mániásnak vagy olyannak, akinek tévképzetei vannak, de.... mostanában lehet, hogy rendeges meghülyültem.
mindig elfelejtem írni, bocsánat: hiányzik az egyik petefészkem, plusz rájöttek hogy pcos-es vagyok. tudom, hogy kezelhető, tudom.
b3 vitaminom van, szelén tablettám, meg az az m betűs aminket hirtelen nem ugrik be a neve...
ja és azt majdnem kihagytam, hogy nem jó a vércukrom sem.
és pl. egyik nehezítő tényező, hogy ugye e betegség kezelésére jó lenne a sport, heti 4-szer 1 óra minimum, de mivel 2 gerincműtéten estem már át, ez sem túlságosan kivitelezhető.
és igazából tudom, hogy most fognak jönni azok a kommentek, hogy kitaláltam, mert ilyen fiatal vagyok és ennyi dolog nem történhetett (mert már megkaptam) de ez az igazság. feküdtem már úgy pl kórházi ágyon, hogy azt hittem, hogy soha az életben nem fogok többet lábra állni...stb és ezek miatt sem találtam sem sosem a közös hangot a velem egyidős fiúkkal sem.
és a legnagyobb baj sztem már az, hogy gyakorlatilag belebolondultam az elmúlt 1,5 hétbe. bocsánat
válasza:Sajnálatos dolog amiken átmentél fiatalon.Én azt gondolom,hogy beszéljétek meg kettesben,hogy akartok-e saját családot és megbirkóztok-e vele.Te gondold át,hogy le tudsz-e élni ugy egy életet,hogy nincs saját gyermeked (mert ugyebár a párodnak van )Ez nem könnyü kérdes.Most lehet még könnyebben veszed,de ha 35fele jársz akkor a a biologiai ora ketyeg rendesen..Én azt mondom,hogy vigyazz,nehogy akkor kezdj el kapkodni.
Nehéz döntés ez.Ezt meg kell beszelnetek ezt neked kell magadban letisztáznod.Magadért dönts!!Ne a férjed érdekeit nézd csak a magadét!Ha szeret elfogadja a döntésed és mindent végigcsinál veled amit kell.Sajnos csalódások benne vannak a pakliban.Ez az élet!!
Légy erös és tudd,hogy mit akarsz :)
válasza:Egyetértek az előttem szólókkal. Csak annyit szeretnék hozzátenni, hogy a PCOS-t akkor is kezelni kell(ene), ha nem terveztek babát, az egészséged érdekében. Így most a babakérdés eldöntéséhez kaptál némi haladékot. Hónapokat, esetleg éveket is. Maga diéta(jobb híján írtam így, igazából egy életre kell hogy szóljon, ezért hívják a dolgot életmódváltásnak) és a metformin is javíthat az állapotodon, de sporttal az igazi, abból pedig van választék bőven, akad olyan is, ami nem terheli meg a gerincet. Tudom, hogy elsőre kissé ijesztő tud lenni, de nem olyan nehéz ám. :-)
Hogy mit tennék a helyedben? Dolgoznék a PCOS-n, a többit rábíznám az időre. :-)
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!