Meddő nők ti hogy érzitek magatokat babások közelében? Hogy élitek meg a babanézőket?

Én jól. Nekem attól nem lesz jobban gyerekem, ha másnak nincs. Világ életemben imádtam a gyerekeket, ez most sincs másképp. Nem az a fajta vagyok, aki utálja a gyerekeket, mert elviselhetetlenek, de bezzeg a sajátja! Az egész más lenne...

Bárcsak meddő lennék, ennyi stresszt megspórolnék havonta.

Nem jártam babanézőbe. 4,5 év után lett gyerekem. De azóta sem. Más gyereke nem érdekel.

Én nem vagyok meddő, de egy ideig úgy tűnt, nagy rá az esély. Megkönnebbülés volt, mikor a tesómnak gyereke született. Valahogy kevésbé éreztem magamon a nyomást utána. Volt bennem irigység, de tudtam kezelni, és a tesómmal is lehetett erről normálisan beszélni. Aztán másfél évvel később nálunk is megszületett az első baba.

Nekem nehéz volt őszintén,tudom nem releváns a válaszom,mert végül 2,5 év után összejött. Sokan mondják,hogy fogadjon örökbe az ember,vagy dolgozz gyerekek között és akkor segít. Valakinek biztosan. Én gyerekek között dolgozom évek óta,sok olyan picivel is,akiket elhagytak a szülei. Persze jó érzés volt segíteni meg foglalkozni velük,de nekem sose adta át azt,hogy én örökbe tudnék fogadni és felnevelni más gyermekét. Mi akkor megbeszéltük,hogy max. lombikba belemegyünk,de örökbefogadásba semmiképpen sem. Végül mikor egy újabb rossz lelet után teljesen feladtuk,akkor jött spontán 1x csak. Viszont nekem nehéz volt,próbáltam másra fókuszálni,meg sokat hobbiztam. Igazából teljesen elengedni magamban csak is az utolsó rossz leletemnél sikerült,azelőtt csinálhattam én bármit is ezen agyaltam. Meg az sem segített,hogy minden héten tolták az arcomba a kolléganők,hogy mikor megyek már szülni? Miért nem vagyok még terhes?Biztos a férjem nem akar,stb. Nyilván senki orrára nem kötöttem,hogy persze szeretnék,de nem jön,mivel senkinek semmi köze a hálószobánkhoz. Plusz az összes barátnőm,akik elhatározták,hogy babát szeretnének,jött is,újságolták boldogan,stb. Nagyon örültem nekik,de nekem őszintén fájt is,hogy vajon mi miért nem lehetünk ilyen szerencsések. Mióta nem jön a baba?

Mi még nem adtuk fel, hogy lesz (spontán terhesség és vetélés, majd sikertelen lombik után most várunk donorpetesejtes lombikra), de én úgy vagyok, mint az egyes, hogy ha elindult egy ilyen negatív gondolat a fejemben, akkor gyorsan leállítottam ezzel, hogy rajtam az ugyan nem segít, ha mást bántok. Barátnőm, unokatesóm és szintén lombik-sorstárs munkatársam is terhes lett/szült amióta próbálkozunk, én mindegyiknek nagyon őszintén tudtam/tudok örülni. :-)

6#-os vagyok. Még annyi,hogy én is így voltam,mint a 7#-es válaszoló,hogy örültem a boldogságuknak,barátnőim terhessége alatt is végig ott voltam. Olyan érzésem viszont volt,hogy vajon nekünk miért nem adatik meg ez az öröm,de tőlük nem sajnáltam egyáltalán.

36F meddő férfi ismerkedne Budapestről.