Ismerős dumák?

Van egy jó pár közte, amit én is megkaptam.

Én hülye a meddőségem első éveiben nem csináltam belőle titkot, mivel nem éreztem, hogy szégyelleni kéne. De a kéretlen tanácsok miatt jobb lett volna kussolni.

Így mikor több év nyugi után (jé, nem működött a "majd összejön, ha nem görcsöltök rá!" tanács sem 🤔), idén év elején lombikozni kezdtünk, nem mondtam el senkinek.

Így is az akkori háziorvosomtól kaptam olyan bölcsességet az első sikertelen után, hogy: "a baba jól tudja, hova kell érkeznie" Hát köszi. 🙄

A kedvencem amikor a szintén meddőséggel küzdő kis terhes nőcik közlik veled, hogy akkor jött amikor elengedte...:D mondjuk én nem hiszem el, hogy létezik olyan nő, akinek az évek alatt nem voltak olyan időszakai amikor nem engedték el...:D érdekes, amint meglátják a pozitív tesztet rögtön elfelejtik, hogy milyen volt meddőnek lenni...:D én megkaptam már olyan barátnőmtől is, akinek 5 év után jött össze a gyerkőc, hogy jaj én már ne akarjak ennyi idősen gyereket (35) mert hogy ő is milyen fáradt, meg hogy milyen fárasztó a gyerek.....hát le voltam teljesen döbbenve...úgy gondolom , nem csoda ha lassan mindenkitől eltávolodom...

az emberekből annyira hiányzik az empátia...lassan mindenkiben csalódok.

Pedig lehetne empatikusnak lenni, hiszen van olyan 2 gyerekes barátunk akinek mindig örültem, és akivel szívesen találkozok bármikor, egész egyszerűen azért, mert rendelkezik azzal az empátiával amira azt gondolom , hogy minden embernek szüksége lenne, és mindezt úgy hogy nekik az első gyerkőc elsőre összejött, konkrétan egy alkalomból...