PCOS úgy, hogy teljesen rendszeres a menstruációm?

Én kb 10 évig szenvedtem vele és most próbálok teherbeesni, elmesélem nekem hogy volt. :)

Kb 21 éves koromban "diagnosztizáltak", nem ilyen szépen mint téged, hanem kontár orvosi megjegyzésekkel. Nekem is apum, nagypapám 2-es típusú cukorbeteg volt (mindketten a szövődményekbe haltak bele).

Egyébként amikor a diagnózis történt, nekem is elég szabályos volt a ciklusom, 30-33 nap közötti, és max csak nagy stressz (vizsgaidőszak, szakítás, családi tragédia) miatt maradt ki vagy késett.

Aztán elkezdtem fogamzásgátlót szedni... sajnos - számomra! - ez volt a nagy hiba. Összesen kb 3 évig szedtem, többfélét kipróbáltam mert nagyon híztam, hangulatingadozásaim voltak, stb. A doki egyszer se küldött normális kivizsgálásra, csak cukorterhelésre, az meg nagyjából mindig "rendben" volt (dehogy volt rendben, mai eszemmel már tudom :)).

Jött egy nagy stressz az életemben, abbahagytam a fogamzásgátlót, és utána 3.5 évig a PCOS nagyon betett a ciklusomnak (volt hogy 3 hónapig kimaradt a menstruációm).

Egy ideig éltem világom szingliként, annyira nem hatott meg, aztán megismerkedtem a férjemmel, és lassan próbálkozni szerettünk volna. Volt egy mélypontom (pokoli meló, durva hízás), amiből ki akartam magam rántani - magán úton elindultam a kivizsgálás újtán. 3 pontos cukor- és inzulinvizsgálat, nőgyógyászati ultrahang, hormonsor. Borzalmas eredmények. Életmódot váltottam, rengeteg (külföldi) szakirodalmat olvastam, az alapján választottam ki, mit érdemes, nekem mi válhat be, mik az összefüggések. Ez 1.5 éve volt, az életmódváltásom mindig tökéletesítem, fél éve próbálkozunk a gyerekkel, de mára már ciszták nélkül, tökéletes hormonértékekkel és nagyon redukálódott inzulinrezisztenciával. A nődokim szerint jó esélyem van hamarosan teherbeesni.

Mivel te még nagyon fiatal vagy és már most is úgy tűnik felelősségteljesen gondolkodsz, szerintem nem lesz nehéz visszafordítanod ezt a folyamatot. Elsőnek talán fontos lenne, hogy terheléses cukor- és inzulinvizsgálatra menj (minimum 3 pontosra), ha kell, magánban, hogy megtudd, kialakult-e már nálad is a probléma. Az éretlen tüszők egyik nagy forrása bizony sajnos a szénhidrát anyagcsere problémákra vezethető vissza. Ez korai stádiumban könnyen orvosolható - sajnos nekem évekig volt hogy depresszióból ettem nagyon egészségtelen dolgokat, az aztán nem segített...

Szóval kiegyensúlyozott étkezésre kell törekedni, a cukros dolgokat kissé visszaszorítani, teljes kiőrlésű gabonákra átállni.

Nem tudom a doki a pajzsmirigy hormonjaidat is emgnézte-e, de ők is ludasok lehetnek. Azokra gyógyszer szükséges bizonyos szint felett.

Másik, a mozgás. Heti 2-3x1 óra elég lehet, hisz még nem akarsz aktívan teherbeesni. És a mozgás lehet bármi, séta, otthoni torna, kettlebell, a lényeg, hogy tedd az életed részévé. Sajnos ez is kicsit későn jött nekem, de azért sikerült. :)

Ha kicsit túlsúlyos vagy, már egy pár kilós javulás is sokat segíthet. Ha vékony, atletikus vagy, akkor kicsit nehezebb ("vékony PCOS"), a mozgást ekkor sem szabad hanyagolni.

Ha ezeket megfogadod, simán visszaszorítható az állapot. Nekem 1 év alatt hatalmas javulás volt, és bele se szakadtam a dologba, bár persze az elején több energiát elvett.

Szóval: ne parázz, több millióan vannak ebben a cipőben mint te, van akinek a babaprojekt közepén derül ki, még totál időben vagy hogy ezt kezeld.

Előző válaszoló vagyok: Lehet hogy csak ideiglenes, de éretlen tüszők nem 1 hónap alatt keletkeznek. Hormonálisan biztos valami probléma van, általában az FSH (tüszőstimuláló hormon) alacsony, az LH (lutenizáló hormon) magas PCOS-nél, ezért vannak az éretlen tüszők. De ezeknek az okát kell kideríteni. Általában, ahogy írtam, az inzulinválasz miatt borulnak fel a hormonok. Nem kizárt, hogy hosszabb stressz hatására is előfordulhat, de mivel írod, hogy van a családodban cukorbetegség, én biztos utánajárnék hogy jelenleg van-e inzulinrezisztenciád.

A tudatos, egészséges, változatos étkezés meg a sport meg sok minden miatt jó, számos más problémát meg tudsz vele előzni. Sajnos nincs testsúlyhoz kötve a PCOS, ráadásul a vékony PCOS sokszor még nehezebb ügy is.

A PCOSnek is vannak fokozatai. Nekem is enyhébb van: se a súlyomon nem jelent meg (bár így belegondolva lehet, hogy pont a hormonzavar miatt tudtam mindig is tartani a súlyom annak ellenére hogy annyira nem figyeltem oda az étkezésemre), sem semmi közérzeti problémám nem volt soha (van aki evés előtt/után/alatt rosszabbul lesz), de még a ciklusom is többé kevésbé rendben van (nem annyira szabályos, mint a tiéd, de a 21-35 napos határ között mozog).

Eleinte én is megijedtem, hogy problémás lehet a gyerekvállalás, de 8 hónap próbálkozás után teljesen spontán összejött a baba.

Nem halálos ítélet a PCOS (főleg nem egy ilyen enyhébb fajta) de azért arra figyelj hogy ne egyél túl sok feldolgoztt ételt illetve ha IR is társul hozzá, akkor figyelni kell a szénhidrát bevitelre is, hogy ne legyen belőle nagyobb gond. Emellett fontos a mozgás is. De ha mindezeket betartod, nem lesz baj.