9 hetes ikerterhes kismama vagyok. Eddig kérdés sem volt, hogy megtartjuk a babákat. Mite tegnap este a férjem közölte velem hogy ö mégsem szeretné öket. Mi tévő legyek?

Sz*r ügy. Jajj de utálom a fenhéjázó anyoskákat, úr Isten. Ex páromnak is az anyjával sose jöttünk ki, az a balga fia meg hallgatott is rá, én meg nem vagyok kutya, és ott hagytam őket a francba. Azóta sincs a gyökér fiának senkije se. Utánam sír, az a vonat már element. Es Meg elkoltozni albérletbe se volt hajlandó a szerencsétlenje.

Szerencsere gyerekünk nem lett. Ha lett volna se tartottam volna meg. Mert kiharcolta volna magának a láthatást, én meg nem akartam már látni a pofáját többet. Meg amugyse, ilyen emberekkel akiket az anyjuk irányít minek gyereket vállalni. Most meg már szeretnénk a férjemmel, de nem jön össze sajnos. Beszéld meg vele, legyél nyílt. Gondold át, hogy egyedül is menne e a 3gyerekkel,ha nem, akkor abortusz sajnos. De én a férjét biztos felkerdeznem hogy mit akar utoljára. És ha úgy állnék hogy nem tudnám őket bevallalni, elvetetnem, de minden esetre elhagynam a férjet.gyerekwt meg vinnem magammal

Szegénykém! Nagyon bízom benne, hogy megjön a párod esze. Nekünk is voltak mélypontjaink, nálunk mindkét nagymama kavar...

Az volt az áttörés, mikor 2 gyerek után majdnem szétmentünk, de aztán rájöttünk, hogy mi igenis egymást választottuk, és szeretetből csakazértis kitartunk egymás mellett, le van tojva, mit erőszakoskodnak az okos nagyik. Szuper döntés volt,azóta lassan,de FOLYAMATOSAN épül a kapcsolatunk. Közben már 3 gyerekünk van, nem könnyű, de simán ki lehet hozni annyiból, amennyiből más lehet, hogy csak 2 vagy 1 gyereket nevel. De annyira nagy öröm ez a három kis szeretet-bogárka!!!! És nekik a két szülőjükre együtt van szükség, tehát amelyik anyós ellentétet szít a házaspár kôzt, az jobb, ha meg sem szólal.

A piciket én megtartanám, mindig is vágytam ikrekre, akkora csoda!!! Szurkolok nektek nagyon!

Szerintem bepánikolt, hagyj neki egy kis időt emészteni a dolgot főleg így, hogy dupláztok 🙂

A második babánk nem tervezett volt, ház vásárlás, felújjítás közepén voltunk, egyik probléma követte a másikat, anyagilag lenulláztuk magunkat. Mikor pozi lett a teszt és mutattam neki azt hittem elájul, nagyon nem jött jókor. 1 hét kellett mire megbékélt a gondolattal és végre beszélt róla. Addig semmi 🤷 Azóta megszületett a kislányunk és mindennél jobban imádja, el se tudja képzelni az életét nélküle.

Szerintem a te párodnak is csak idő kell, hogy eméssze a dolgot.

Minden jót kívánok nektek! 😊

Ha Istennek nem lenne hozzá köze...

Kedves Kérdező! Egészen biztosan bepánikolt, tarts ki! Ne veszekedj és bármennyire fáj, csak várj, amíg észbe kap! Én most vagyok a 13. héten, tegnap voltam UH-on, ahol ott mocorgott és méricskélték! Hamar eltelik az a 3 hét és ha már eltűnik a bárd, az abortusz lehetősége, remélhetőleg a férjed is elkezdi inkább a jövő tervezését és a pánik elhagyását. Másként látják az életet és a környezet bizony nagy nyomást tud a vállukra rakni a "miből, miért, hogyan, mi lesz?" kérdésekkel. Neked is és neki is meg kell erősödni!Kitartás, csak a picikre és kettőtökre koncentrálj! Keress ikres csoportot a facebookon, biztosan sok hasznos infóval tudnak segíteni! Ne foglalkozz a károgókkal! Boldog babavárást kívánok nektek!

nagyon sajnálom a helyzetet.

hogy döntöttél végül?