3 hónapot kell várnom, de mit csináljak, hogy kibírjam?

Nem rosszindulat nélkül, de valóban furcsa olvasni, hogy "mennyi mindenen mentél keresztül". Júniusban kezdtétek, augusztusban terhes lennél, mondhatni azonnal. Ez semmi ahhoz képest, hogy másoknak egy év, vagy még hosszabb idő alatt sem jön össze úgy, hogy elvileg semmi gond - a tortúrákról nem is beszélve, míg aztán kiderítik, hogy ja mégis lesz gond.

Részvétem a vetélésed miatt, és kívánom, hogy a fent írtakat sose kelljen átélned!

Három hónap egy pillanat alatt el fog szállni. Pont ideális idő, hogy felkészülj, utánanézz mindennek, ami érdekelhet.

Szia! Először is nyugodj meg, mert ez az állapot nem tesz jót, csak hátráltat a regenerálódásban is...

Én 2015 január 22-én szültem meg a kisfiamat, halva. 24 hetes volt. Nekünk hat hónapot kellett várni, de igazából annyira megviselt a szülés körüli katasztrófa, hogy csak most kezdtünk el ismét próbálkozni. A legfontodabb, hogy próbáld meg lelkileg is lezárni ami veled történt. A dokik ilyenkor nem csak a fizikai felépülés miatt szabnak ki határokat. Legalábbis az én orvosom nekem ezt mondta. Kitartást. Hidd el nálunk is megtörténik egyszer a csoda! Szeretettel ölellek így ismeretlenül is!

13-as vagyok

Pszichológushoz jártam, aztán szülés után két hónappal belevetettem magam a munkába! Én nagyon sokat beszéltem a velünk történtekről, és próbáltam megértetni a körülöttem lévő emberekkel, hogy miért esik nekem rosszul, mikor kerülik ezt a témát. Voltak olyan "barátok" akik elpártoltak mellőlünk, mert nem tudtak mit mondani. Igazából nem kell ilyenkor semmit sem mondani, mert a hallgatás a legnagyobb segítség ilyenkor!

Én megértelek és tudom, hogy nagyon rossz, de valahogy muszáj lesz egy kicsit elterelni a gondolataidat, mert a várakozásba bele lehet bolondulni....

Mi megbeszéltük a férjemmel, hogy sokat beszélünk a történtekről, és megpróbáljuk nélküle is teljesen élni az életünket. Sokat kirándultunk, eljártunk a baráti összejövetelekre... megtanultam dekupázsolni, rengeteget fotóztam... egyszerűen megpróbáltam magam jól érezni. Ami persze nem mindig sikerült, de erőltetni kell!

Sok erőt kívánok neked/nektek (mert ez nem könnyű a férfiaknak sem, csak ők olyan kis hősök....) bár az én férjem jó sokat sírt... tehetetlen volt és lelkileg ő is üres...

Hidd el, hamar el fog telni ez a három hónap..nekem már 31 hónap telt el pikk-pakk!