Vajon igy sikerulhetett a a baba?

Jézusom...mi történik itt? Mi az, hogy ekkora ítélkezés folyik itt?

Kedves 7-es és 8-as válaszoló: Ti mégis mire alapozzátok, hogy nyilván nincs minden rendben a kérdezőéknél? A kérdező 3 éve várja a babát, lehetnének legalább egy kicsit megértőbbek vele.

Bocsánat az offért, de nem tudtam elmenni szó nélkül ezek a válaszok mellett.

Kérdező egyébként a kérdésedre nincs releváns válasz. Ha a Kaáliba jártok, akkor pedig értik a dolgukat, és nyilván elkezditek majd a protokollt, ha szükség lesz rá az orvosok szerint.

De én mindenképpen azt tanácsolnám, hogy ne add fel! És ne törődj az ilyen negatív válaszokkal! Sajnos arra a kérdésre senki nem tud válaszolni, hogy vajon sikerülhetett-e a baba. Kívánom, hogy IGEN!

Nekem 2,5 év után spontán sikerült, mikor a legkevésbé számítottunk rá! Alig voltam együtt, fogalmunk sincs hogyan...talán annyi, hogy 2 és fél éve most először tudtam fejben igazán félre tenni a baba témát, és megnyugodtam. És igen...2 és fél évig nem sikerült, és semmit nem találtak a dokik. Már a meddőségibe akartak küldeni. Nem szabad feladni! :)

#11-es, neked mi bajod van? Elgurult a gyógyszered? Gondolom segítő szándékkal írtuk, hogy 3 év után jobban utána kéne járni a dolgoknak, mert ha valami fölött elsiklottak (nagyon jellemző a felületesség az egészségügyben!) és nincs kezelve, ítéletnapig is várhatnak a babára. Nekem is van bajom, hidd el, IR-es vagyok pajzsmirigy alulműködéssel, évekig dolgoztam én is azon, hogy legyen peteérés, szedem a gyógyszereket, diétázom, 40 kilót fogytam, műtöttek, stimuláltak, nem a levegőbe beszélek! Hidd el, én se csettintésre lettem terhes! De ha nincs a lapar műtétem és nem szedik le az endometriózist, nagy valószínűség szerint sose esek teherbe, pedig elvileg a labor szerint "minden rendben van".

Szerintem inkább az a fajta hozzáállás káros a kérdezőnek, mint a tiéd, hogy "várj a csodára, jön majd amikor már nem is számítasz rá". Ja, vagy mégse... aztán lehet, hogy egy pár hónapos célzott gyógyszeres kezelés, vagy egy fél órás műtét választja el a kérdezőt is a babától, de persze, ne mondjuk ilyen szívtelenségeket, hogy jobban utána kell járni.

11-es vagyok. Nekem támadónak tűntek a kommentek. Ha nem így volt, akkor elnézést kérek.

Én a saját tapasztalataimról írtam. Nekem is volt laparom, átjárhatóságim és még clostys kezelésem is. Szó szerint semmit nem találtak se nálam, sem a páromnál. Én csak magamból indultam ki, hogy én mennyire rosszul viseltem, mikor úgy éreztem, hogy nem tettem meg mindent. Ettől az érzéstől próbáltam meg elkerülni a kérdezőt. Aki egyébként írta, hogy Kaáliba járnak, tehát nyilván nekik is van egy kivizsgálási protokolljuk.

Remélem a kérdező nem érzi károsnak a kommentemet, abszolút támogatásnak szántam.

"Akkor mondom neked h 49 kg van hova csinaljon inzulin terhelest"

Olyan sötét vagy kérdező, mint az éjszaka... Mi a bánat köze van szerinted a testsúlynak az inzulinodhoz? Az IR nem a kövérek betegsége, nagyon sok IR-es van aki 40 kiló vasággyal és ennek ellenére emiatt nem esik teherbe. De akkor dugd a homokba a fejed és legyél hálás annak, aki "megvéd" attól, aki valóban segíteni szeretne a csodavárás helyett. Segíteni akartam tapasztalatokkal, ötletekkel, de akkor boruljatok össze a "védelmeződdel".

Kérdező, PCT teszt volt? Bár elvileg az inszemmel, ha pozitív is, összejöhetett volna.

szerintem kezdjetek lombikozni. A Kaáliban mit mondanak, mi a következő lépés?

Nem lehet, hogy az alacsony súlyod miatt nem jön össze? Vagy alacsony vagy?

Sokminden lehet a háttérben.

Nyilván, 3 év alatt és ha már a kaáliba jártok, tudod, hogyan működik a teherbeesés, és ha van valami gond, akkor hiábba vagytok együtt úgy, ahogy a nagykönyvben meg van írva. Gondolom az elműlt 3 évben is odafigyeltetek erre, nem?

Szóval ugyanannyi rá az esély, mint azokban a hónapokban, amikor szintén együtt voltatok ovukor. De ezt te is tudod gondolom, csak reménykedsz. Én megértem, ilyenkor az ember próbál bizakodni.

Próbáljátok meg a lombikot.