Egy PCOS-es nőnek mindenképpen nehezebb a teherbeesés?

Kicsit szomorú vagyok. Jó lenne ha tudnátok mondani pár pozitív vagy akár negatív tapasztalatot mert még sosem beszéltem erről senkinek. Az utóbbi miatt lehet, hogy kicsit hosszúra fog sikerülni.

15 éves koromban voltam endokrinológusnál ahol mindig vettek vért, cukorterhelést csináltak, voltam hasi ultrahangon is. A háziorvosom küldött el mert észrevette, hogy borotválom a hasamat. Igazából nem emlékszem, hogy régen mennyire voltam szőrös mert azért borotváltam le először mert egyszer kilátszódott a hasam és egy barátnőm megszólalt, hogy "csak a fiúknak szőrös a hasuk!"... nem bántásból mondta, de nagyon elszégyelltem magam és még talán aznap leborotváltam. Óriási hiba volt. Apukám eléggé szőrös típus, lehet, hogy csak az ő génjeit örököltem mert amúgy is nagyon hasonlítok rá. Aztán elkezdtem borotválni a combjaimat is. Az arcomon szerencsére nem nagyon látszik a szőr de van...

A vizsgálatok eredménye végül az lett, hogy PCOS gyanús vagyok. A cukorterhelésnek jó eredményei lettek és ha jól emlékszem különösebb probléma az ultrahangon sem volt. Egy idő után már csak magasság és súlymérés (van túlsúlyom) volt az endokrinológián ezért nem mentem oda többet. Azóta nem voltam emiatt orvosnál és szégyen, de még nőgyógyásznál sem. Szégyellem a testemet, pedig tudom, hogy látott már sok ilyet.

Már régóta nem számolom, hogy mikor jön meg és mikor múlik el mert általában akkor szoktam csak vérezni ha a barátommal együtt vagyok, azon kívül mindig csak barnás van és van amikor eltart akár egy hónapig is vagy 3 hétig. Legutóbb karácsony előtt jött meg, akkor rendesen 1 hétig tartott és 3-4 napon keresztül olyan erős volt, hogy félóránként-óránként kellett cserélnem tampont és betétet is. Azelőtt nem is emlékszem mikor véreztem rendesen. Néha van olyan, hogy egyáltalán meg se jön pár hónapig.

Nemsokára szeretnénk már kisbabát a párommal de már most el vagyok keseredve mert úgy tudom, hogy ennek a betegségnek az egyik legjellemzőbb tünete a meddőség. Nem tudom mi lenne velem, hiszen semmi más álmom, vágyam nincs csak az, hogy gyerekeket szüljek és neveljek a párommal együtt (nyilván nem ész nélkül). Már nagyon muszáj lesz dokihoz menni de félek, hogy mit fog mondani.

Ismertek olyan nőket akik mégis teherbe estek és gyereket szültek viszonylag könnyen? Egy kis biztatásra lenne szükségem, de szívesen fogadok negatív élményeket is. Kérlek ne szóljatok le amiért nem mentem még orvoshoz, erőt fogok venni magamon.

20/L